Ne szorongj!

Legyél te is nyugodt és kiegyensúlyozott!

A pánikroham tipikus tünetekkel jár.25 évvel ezelőtt még alig hallottunk a pánikbetegségről, ma viszont a statisztikák azt mutatják, hogy minden harmadik ember élete folyamán legalább egyszer megtapasztalja milyen szornyű is egy pánikroham. Megdöbbentő, nem? De honnan lehet felismerni egy pánikrohamot, mik a jellemző tünetek?


Fotó: www.everystockphoto.com


Napjainkban sokkal nagyobb teher nehezedik az emebrekre, mint régebben. Sokkal gyakrabban fordul elő, hogy valaki testileg, lelkileg vagy érzelmileg kimerül, ez pedig egyenesen vezet a szorongásos kórképek megjelenéséhez. Ezek a betegségek nagyon alattomosak tudnak lenni, mert minden bevezető nélkül toppannak be az életünkbe, a  legváratlanabb pillanatokban. Nem is számítasz rá, de a bolt kellős közepén elkap egy pánikroham, és neked mindősszesen két dolog jár a fejedben: vajon meghalsz-e ott helyben és ha nem, akkor hogyan tudnál elmenekülni, de azonnal!


A pánikrohamok azért igazán félelmetesek, mert a tünetek ártalmatlanok ugyan, de érezni és átélni őket rettenetes. Ráadásul könnyen összekeverhetők a szívinfarktus tüneteivel. Ha fel akarjuk venni a küzdelmet a betegséggel, akkor meg kell ismerni azt, meg kell értenünk, hogy mi miért történik egy-egy pánikroham alatt. Nézzük hát a leggyakoribb tüneteket:


Szívdobogásérzés (palpitatio)

A szorongásos roham hirtelen és váratlanul alakul ki. A legjellemzőbb tünet a szívritmus felgyorsulása, a heves szívdobogásérzés. Érezheted olyan erősnek a szíved lüktetését, hogy azt gondolod, hogy mindjárt szétüti a mellkasodat. Mindez azért alakul ki, mert valamely ártalmatlannak tűnő esemény hatására nagy mennyiségű adrenalin kerül a keringésbe, és ez megpörgeti a szívet. Fontos tudni, hogy noha rémisztő a jelenség, de teljesen ártalmatlan. Semmilyen kóros következménye nincs, nem fog szétrobbanni a szíved és nem fogsz meghalni sem.


Szapora légzés

A vérbe került adrenalinnak köszönhetően nemcsak a szív működik gyorsabban, de a szervezetnek is több oxigénre van szüksége, így a légvételek száma is nő. Ez viszont abban nyilvánul meg, hogy elkezded kapkodni a levegőt, vagyis sok kis aprót lélegzel, ami oda vezet, hogy felborul a vér pH egyensúlya és a szorongásos roham tünetei csak romlanak. Ennek a folyamatnak a megállítására javasolják a zacskóba lélegzést, illetve a ki- és belégzés idejének számolását. Ha bővebben is érdekel, hogyan tudod megállítani a „túllégzést“ és megszüntetni a pánik tüneteit néhány egyszerű légzőgyakorlattal, akkor töltsd le ajándékkönyvünket!


Fulladásérzés

Olyan érzés ez, mintha a tüdőd nem tudna elég nagyra tágulni ahhoz, hogy elegendő levegőt szívj be, vagy olyan, mintha egy párnát nyomnának az arcodba. A heves szívdobogásérzéssel együtt szinte kibírhatatlan. A legborzasztóbb, hogy ezek kéz a kézben járnak, hiszen egyik kötekezménye a másiknak.


Mellkasi fájdalom

Szorongás esetén ezt a fájdalmat az izmok görcse okozza. Többnyire nem a mellkasnál kezdődik vagy nem csak ott érezhető, és nem sugárzik semerre. A hát, a vállak, a mellkas masszírozásával néhány perc alatt megszűntethető.


Izzadás

A felszabaduló adrenalin hatására a az izmok feszülni kezdenek, készülve arra, hogy menekülni vagy támadni kell. Ezzel viszont hőt termelnek, amitől a testünk izzadással tud csak megszabadulni. Megint csak egy normális jelenségről van szó, ami végtelen kellemetlen tud lenni, ha egy előadás tartása közben vagy a buszon tör rád, de elmúlik, ahogy csökken a szorongás.


Elsápadás

A szorongató szituációból izmaid segítségével tudsz elmenekülni. Az izmok működéséhez rengeteg oxigén kell, amit a vér szállít a megfelelő helyre. A szervezet úgy tud több vért, és ezáltal oxigént irányítani az izomzathoz, hogy a kevésbé fontos területekről elvonja azt. Így lehetséges, hogy a bőrből (és sok más helyről) a vér az izmok felé áramlik, tehát a bőr keringése csökken, kifehéredik, elsápad.


Remegés

Vannak, akiken a szorongás egyáltalán nem látszik, csak annyiból ismerhető fel, hogy remeg a kezük, vagy az egész testük. Az izmok rendezetlen kontrakciója okozza a jelenséget, ami sajnos nygon jól látszik, de egyébként veszélytelen. Egyetlen értelme, hogy felmelegítse azokat a testrészeket, amiktől a vért átcsoportosította a szervezet az izmokhoz és a létfontosságú szervekhez.


Gombóc a torokban, nyelési nehézség

A gége és a garat izmai összehúzódnak, mondhatni megfeszülnek, ezért lehet olyan érzésed, mintha egy gombóc lenne a torkodban, és ezért esik nehezedre a nyelés. Ilyenkor nem záródik el a levegő útja, nem fogsz megfulladni, próbáld ezt tudatosítani magadban!


Száraz száj

A felszabaduló adrenalin miatt csökken a nyálmirigyek működése, hiszen menekülés közben ritkán eszik az ember. Ennek a következménye, hogy kiszárad a száj és csattogni kezd a nyelv.


Hányinger, hasmenés

A test meg akar szabadulni minden, a bélrendszerben felhalmozódó káros, megterhelő anyagtól. Ennek ez az egyetlen módja, sajnos…

A másik magyarázat, hogy innen is elterelődik a vér az izmok felé, így átmenetileg csökken a bélizomzat oxigén ellátottsága, aminek az a következménye, hogy összehúzódnak ezek a kis izmok és máris kész a hányás és a hasmenés.


A kontroll elvesztésétől vagy a megőrüléstől való félelem

Az oxigénhiány és a fáradt idegrendszer furcsa játékot tud űzni az emberrel. A tünetek jelentkezésekor eluralkodik a félelem, az aggodalmaskodás, a pánik, olyan gondolatok jelentkeznek, amik soha azelőtt. Azt érezheted, hogy beleőrülsz ebbe az egészbe, elveszted az eszedet, de ez nem fog megtörténni! Kétségbe ejthet, hogy elveszted az események feletti kontrollt, de ez nem teljesen igaz. Ha megpróbálod végiggondolni mi történik veled, megpróbálsz megnyugodni amennyire csak lehet, esetleg relaxálsz, akkor könnyen visszanyerheted az uralmat szervezeted felett és visszakaphatod a kontrollt.


Hunyorgás, fényérzékenység

A pánikroham során tulajdonképp egy menekülési reakció játszódik le. Ennek része, hogy a test felkészül arra, hogy észre vegye a legkisebb veszélyt is. A vérbe kerülő adrenalin miatt kitágulnak a pupillák, hogy több fény jusson a szembe és ennek segítségével a környezetben lejátszódó kisebb mozgásokat is észrevedd. Ezért lesz a szemed fényérzékeny és ezért kell hunyorítani is.


A fentieken kívül sok más tünet is jelentkezhet, hiszen a biológia és az emberi test nagyon változatosan tud reagálni bizonyos helyzetekben. Most csak a legtipikusabbakat szedtem össze. Ha esetleg magadra ismersz a leírásból, akkor egy dolog jusson mindig az eszedbe: a jelenség normális, ezért teljesen ártalmatlan, csak a hely és az idő alkalmatlan.


További ajánlott olvasnivaló:
Pánikroham vagy szívinfarktus
Mi a pánikroham?
Miért félünk a pániktól?

Szerző: VeressDora 2011 - January - 20 Pánik

119 hozzászólás “Mik a pánikroham tünetei?”

  1. Tóth Bea says:

    2 hete néha éreztem hogy döbörög a fülem és tegnap óta folyamatosan dübörög ennek mi lehet az oka???

    Válasz:
    Kedves Bea!
    Sok oka lehet a magas vérnyomástól kezdve egy virusos fertőzésig bármi okozhatja. Javaslom, hogy menjen el a Fül-Orr-Gégészetre (ide beutaló sem kell) és vizsgáltassa ki magát, ha nem találnak semmit, és a panaszok még mindig fennállnak, akkor az Ideggyógyászaton tudnak segíteni.
    Jobbulást!
    Dóra

  2. Heni says:

    Az én problémáim 2006-ban kezdődtek. Munkahelyemen elég nagy átépítések, leépítések voltak. Akkor két kisgyermek anyukájaként szinte idegőrlő volt átélni. Megfeleni a munkahelyen, otthon, a háztartást vezetni, az irodai feszültségeket, nem hazavinni és fordítva. Akkor éreztem először kisebb szívtáji, gyomortáji remegést. Akkor nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.Életm tovább a dolgozó anyák életét.A háztartásban szinte minden rám várt: kert,fűnyírás ,stb. Férjem nagyon sokat dolgozott és dolgozik is a mai napig. Május hónapban eldőlt a cég sorsa. Nem szűnik meg teljesen, de elköltözik egy másik városba .Felajánlották, hogy elmehetek 3 műszakban varrni,de a logisztikusi, könyvelői munkakörömet nem fogom visszalapni.Egy hét gondolkodási időt kaptam. Aznap a férjem jött értem kocsival. Hazafelé rosszul lettem, irány a kórház.Kiderült, hogy babát várok. Nagyon boldog voltam. Végre egy jó hír a sok rossz után. A munkahelyi problémák egy kis időre felfüggesztve. Az orvosom azonnal táppénzre vett. Boldog voltam, tervezgettem a jövőt, neveltem a gyerekeket. Aztán történt valami. Jött egy telefon : meghalt a mama; és mintha ez nem lett volna elég, pár hét múlva elveszítettem a kisbabát is. Teljesen összetörtem. A munkahelyem közben kipostázta a felmondólevelet. Ezek után kezdtem újraérezni a gyomorremegést, de egyre erősebb és intenzívebb lett. A háziorvosom elküldött különböző vizsgálatokra. Refluxot állapítottak meg. Szedtem rá a felírt gyógyszert, de a remegés nem szűnt, sőt egyre több tünet társult mellé. Magas vérnyomás, ájulásérzet, szorító mellkas,heves szívverés. Újra vizsgálatok és vérvételek sokasága. Minden eredmény negatív. Majd a háziorvosom elküldött pszichológushoz.Jöttek a szorongásgátló gyógyszerek, enyhe nyugtatók. Eleinte használtak is, de egyre rosszabb lett minden. Éjjel nem tudtam aludni, egyre többször lettem rosszul,hetente jártunk kórházba, ügyeletre,de semmi rendelleneséget nem találtak.Új gyógyszereket kaptam. Utoljára Olweksiát szedtem. Egy évig kellett szednem, majd fokozatosan el kellett hagynom.Közben sikerült újra elhelyezkednem.Úgy éreztem jól vagyok, meggyógyultam. Azóta több munkahelyem is volt, mindnenhol havi szerződésekkel.Sok helyre azért nem vettek fel, mert “túlképzett” voltam az állásra, vagy a”gyerekek”… Jelenleg megint nincs állásom. Sokat vagyok egyedül. A férjem rengeteget dolgozik a munkahelyén, mellette egyéni vállalkozó. Az utóbbi időben újra előjöttek a depressziós tünetek,de egyre hevesebben, sőt más is társult melléjük. Napi szinten gyakori erős szédülés,egyensúlyvesztés,tompa fejfájás,néha kettőslátás, fülzúgás gyengeség,végtagzsibbadás.A rosszullétektől pánikszerű halálfélelem tör rám.Gyakran ideges, ingerült és feszült vagyok. Sokszor nem bírok enni sem, mert a gyomor és szívtájéki remegés evés után jelentkezik, ami már olyan erős érzés, mintha ki akarna ugrani a szivem a helyéről.Jelenleg csak vérnyomáscsökkentőt és értágítót szedek.Vannak napok, mikor teljesen tünetmentes vagyok, de sokszor elég egy kis időjárásváltozás és kezdődik minden előről.A gyakori szédülések miatt nem merek menni egyedül sehová, mert attól félek ott esek össze. Szeretnék meggyógyulni, de gyógyszerek nélkül. Van erre valami más módszer???

    Válasz:
    Kedves Heni!
    Javaslom, hogy ha megtehetik, járjon pszichoterápiára, ill. ha szükséges, akkor újra kezdjen gyógyszert szedni.A kettőt lehet párhuzamosan csinálni, és amikor már jobban van, akkor el lehet hagyni a gyógyszereket. Jelenleg a legfontosabb, hogy újra sinre kerüljön az élete, a későbbiekben majd lehet foglalkozni azzal, hogy hogyan tudja minimalizálni a panaszokat.

    Üdvözlettel
    Dóra

  3. Kis Géza says:

    Nekem Ugy kezdődött hogy 1ről a 2re leizadtam elment az összes erőm reszkedtem és megéheztem azóta majdnem minden nap előjön 1 roham szerűség amikor legyengülök olyan mintha a gyomrombol indulna ki eza gyengeség hidegrázás torkomba mintha gombóc lenne végtagjaim erőtlenek zsibadnak heves szívverés mintha szúrna a tüdűm fejfájás hasmenés és töbszöri vizelés.. voltam orvosnál csináltak tüdűszürést vérképet vizeletvizsgálatot ekg-t és minden jó szoval nemtudom milehet a bajom

    Válasz:
    Kedves Géza!
    Remélem, a laborvizsgálatok során a pajzsmirigy működését is ellenőrizték. Ha ez nem történt volna meg, akkor mindenképp pótolják (laborpapiron TSH-t kell keresni). Előfordulhat, hogy leesik a vércukra és az okoz ilyen tüneteket, ezt tesztelheti azzal, ha a rosszullét alatt egy kis cukros folyadékot, csokit fogyaszt. Ha minden lelete negatív és nem a vércukra a ludas, akkor valószínűleg szorongás okozza a panaszait.
    Jobbulást!
    Dóra

  4. Gábor says:

    Kedves doktornő!
    Tegnap a páromnak egy hír hallatán valamiféle rohama volt.Hirtelen kapkodta a levegőt,szinte majdnem megfulladt.A mellkasában égő fájdalmat érzett!
    Milyen lépéseket tegyünk?Ez pánikbetegség lehet?
    Előre is köszönöm!

    Válasz:
    Kedves Gábor!

    Egy alkalom még nem ad okot aggodalomra. A párja fiygeljen oda a légzésére ilyen esetekben, ill. ha gyakrabban előfordul, akkor keressék fela háziorvost, hogy egy laborvizsgálattal, EKG-val ki tudja deríteni, hogy van-e a tünetek hátterében szervi ok.

    Üdvözlettel
    Dóra

  5. Edina says:

    Kedves Dóra!
    Kb. 3 évvel ezelőtt kezdődtek, szorongásos, pánikos napjaim, de gyrekkorom óta volt bennem valai alap félelem, kis szorongás, melyet így nem fogalmaztam meg korábban. Gyógyszert nem szedek, egyszer voltam egy pszichiáternél, aki autogén tréninget ajánlott, de végül kineziológusnál kötöttem ki. Hitem az, hogy a gyógyszert el tudom kerülni, ennek érdekében mindent megteszek, és szeretnék “végleges” gyógyulást, olyan napokat, amikor már azt is elhiszem, hogy holnaptól nem jönnek ezek az ismerős rossz érzések. Jógázom, ha tehetem, meditációt gyakorlom, tanulom, a napjaim rendezetten tudom élni a családommal, de a fejem és az érzései csak “uralni ” tudom, mert visszatér mindig a feszültség, sokszor szívdobogás, remegés minden belsőmben, amit leginkább szertnék már megszüntetni. A légzést gyakorlom és úgy érzem sikeresen. De hogyan lehet az aggyal azt megértetni, és milyen gyakorlatok végezhetők, hogy ezt a belső feszültséget, állandó remegést elmúlasszam. Mert azt tudom, hogy ha valami jó történik, az ember fiának rögtön elmúlik minden rossz érzése, és én ezt folyamatosan erősítem az agyamban, hogy ez vagyok én, de a hétköznapok semleges, rosszával is meg kell tanulnom együtt élni, nem lehet mindig fent lebegni. Köszönöm

    Válasz:
    Kedves Edina!
    Jó úton halad! Mivel említi, hogy gyermekkora óta érzi a tüneteket és a szorongást, ezért azt javaslom, hogy keressen fel egy pszichológust, aki segíthet abban, hogy megtalálja a probléma gyökerét. Lehet, hogy egy gyerekkori traumára veezthető vissza a probléma, ezt pedig a szakember tudja a lagjobban feltárni.
    Üdvözlettel
    Dóra

  6. Kiss Tamás says:

    Üdv!

    Már több mint egy fél éve bánik betegséges, szorongásos tüneteim vannak. Ami okozta: Októberben ráerőltettek kora reggel a füves cigire, amitől eszmélet vesztésem volt. Rá pár hónapra megszagoltatták a zacskóban lévő füvet és rá fél percre rohamom volt (gondolom a pollent felszívtam). Szóval “beálltam” és rohamom volt, azóta ez tart. Rá pár hétre elmentem a felnőtt orvoshoz és felírt: Rexetin 30mg (fél tabletta reggel) Rivotril 0,5mg (reggel este negyed-majd fél tablettát)… De a tünetek még mindig tartanak. Néha olyan, hogy éjjel felkelek és olyan mint ha nem kapnék levegőt arra kelek fel. És amikor izgulok valamiért olyan mintha a tüdőmet valami súly húzná lefele (nehezen kapok levegőt) és enyhe szédülés..

    Mit kéne tennem, hogy végre vissza térjen az életem a régi kerékvágásba?

    Válasz:
    Kedves Tamás!
    A fű sajnos okozhat pánikrohamot, valószínűleg ezt tapasztaltad meg. A folytatás alapvetően rajtad múlik, ha a gyógyszerekben hiszel, akkor vissza kellene menned a pszichiáterhez és megbeszélni a gyógyszer adagjának emelését vagy a gyógyszerváltást, ha aktívan akarsz tenni magadért, akkor viszont azt javaslom, hoyg keress fel egy jó pszichoterapeutát és vele együtt dolgozz a problémán!
    Üdv
    Dóra

  7. Balázs says:

    Pár nappal ezelőtt nyaralásom alkalmával erős szívdobogást éreztem ,gombóc érzés volt a torkomban, remegtem. Ki kellett mennem a mozsdóba, megmosnom az arcom, és 5-10 perc elteltével jobben lettem. Visszamentem a nézni tovább az előadást, majd fél órával később újra ezek a tönetek jelentek meg. Másnap elmentem egy orvoshoz, aki azt mondta, hogy stressz miatt alakulhatott ki. Frontint írt fel.
    Kissé még mindíg meg vagyok ilyedve, Hiszen tudom, hogy magas a vérnyomásom, amire Betalocot szedek. Az eset óta folyamatosan félek attól, hogy újra előjön, és amikor erre gondolok, vagy arra, hogy talán félrediabnosztizáltak, elkezd zsibbadni a bal kezem, illetve a kisujjam. Ez normális?

    Válasz:
    Kedves Balázs!
    Valószínűleg a szorongás okozza a panaszait, egyelőre ne idegeskedjen. Minél jobben fél attól, hogy újra bekövetkezik a rosszullét, annál nagyobb valószínűséggel tényleg meg is fog jelenni. Ez egyébként a szorongást támasztaná alá. Ha ismétlódnek a panaszai, akkor javaslom, hogy keresse fela háziorvost, csináljanak egy vérképet és laborvizsgálatot, beleértve a pajzsmirigyhormon ellenőrzését is, plusz egy EKG-t Ha ezek negatívak, akkor a stresszt kell megtanulni kezelni az életében.
    Üdvözlettel
    Dóra

  8. doniti says:

    kedves doktornő. a következő lenne a kérdésem.

    ˇmellkasi fájdalom. Szorongás esetén ezt a fájdalmat az izmok görcse okozza. Többnyire nem a mellkasnál kezdődik vagy nem csak ott érezhető, és nem sugárzik semerre. A hát, a vállak, a mellkas masszírozásával néhány perc alatt megszűntethető”

    ha a mellkasi fájdalom nem a mellkasnál kezdődik, akkor hol?
    mert ezt nem értem, akkor miért mellkasi fájdalom és hol kezdődhet?

    köszönöm válaszát.

    Válasz:
    Kedves Doniti!
    A fájdalom kezdődhet a nyakon, a vállaknál, a hasfalban, a rekeszizom területén.
    Üdvözlettel
    Dóra

  9. Zoli says:

    Kedves Doktor úr!

    A helyzet a következő 24 éves 100 kg os srác vagyok de emelett 186 cm magas. Sokszor van halálfélelmem illetve ,hogy infarktust kapok. Voltam teljes vérképen, vizelet vizsgálaton,terheléles ekg-n,szív ultrahangon, tüdőszűrőn, hát és mellkas röntgenen és mégis néha ezeket a dolgokat érzem. valamint zsibbad a bal mellem felett.
    Kérem mondja el meglátását előre is köszönböm válaszát

    Válasz:
    Kedves Zoli!
    Ha minden lelete negatív, akkor valószínű, hogy szorong és azért vannak ilyen jellegű panaszai. Testi problémák nem indokolják a halálfélelmét.
    Üdvözlettel
    Dóra

    • Zoli says:

      Kedves Dóra!

      Köszönöm válaszát jelenleg rexetint és frontin 0,25mg ot szedek és még igyis előtőrnek néha a fájdalmak és panaszok. Körülbelül 1 éve oltam ezeken a vizsgálatokon célszerű ujra megtennem? Vagy ez tényleg mind az agyam szüleménye?

      Válasz:
      Kedves Zoli!
      Néha érdemes újra vizsgáltatni a dolgot, különösen akkor, ha változás áll be, vagy valami olyat tapasztal, ami nyugtalanítja, emrt nem olyan, mint eddig. A szorongásnál is előfordul a tünetváltás, de ilyenkor jobb biztosan tudni, hoyg csak az elme játéka a dolog.
      Udv Dóra

  10. riko says:

    szia dori.nekem az lenne a kerdesem h nevezheto panik betegsegnek az en tuneteim.?? igazabol nekem 2honapal ezelot kezdodott el ugy h neztem a tvt es ramjott 1 olyan erzes mint ha nem kapnek levegot es megfulladnek vert a viz lesapadtam nem tudtam mit kezdjek magamal azt hittem h megfuladom es meghalok..hiaba probaltam nagyobb levegot venni nem tudtam mert olyan erzest ereztem mint ha beszorulna a levego es valamiert bnem kap oxigent a tudom..mellete olyat is ereztem mint ha nyomas lenne a fejembe ami nem akart elmenni..szerencsere ezek csak 2honapig ereztem nap mint nap es nem mertem az utcara ki lepni mert mindig jobban elkapott ez az erzes ha kimentem..elmentem kozben orvoshoz mert melkasi fajdalmaim vannak elkuldot az orvos melkasi rontgenre ami jol sikerult ..meg is nyugodtam utana csak azt nem ertettem h akkor miert vannak nekem ezek az erzesek.?? mostanaban kicsit jobban vagyok csak neha jonnek ram ezek az erzesek,,legjobban most az zavar h a fuleim bevannak dugula nehezen kapok levegot nyomas van a fejembe probalok asitani h kiduguljon a fulem a latasom sem a regi ezt sem ertem meg h mi okozza.???? hasznaltam ful gyertyat is kozben elmentem orvoshoz es azt mondta az orvosom h nekem a fejembe van a problema nem fizikailag,igazabol nem tudom megerteni miert mondja ezt mert ha nem ereznem ezeket a tuneteket akkor nem fordulnek hozza heti 3 alkalomal bar volt mikor tobszor is voltam .. londonba elek az orvosok nem a legg jobbak itt sajnos es nem tudom kivizsgaltatni magam mert annyibol all a kivizzgalasuk h az interneten nezik meg h mi lehet a bajom amit en is megtudnek..na de igazabol nem is ez a lenyeg …nem szeretek hazudni es kertelni az igazsag az h 14eves korom ota fuves cigit szivtam egesz ifaig es most vageyok 25 par honap mullva fogyasztottam komolyab drogokat is 15-16-17eves koromba amit nagyon megbantam es ha tudnam visszaporgetni az idot maskepp csinalnam a dolgaim…nem fuvezek mostmar 2 honapja miota ramjott ez az erzes mert feltem h lehet attol vagyok ilyen helyzetbe…sajnos minden napi dolog volt nalam h fuves cigit fogyasztottam de most mar tenyleg semmit meg cigit sem mondjuk azt nem is szivtam…azt szeretnem megtudni h miert vannak ezek az erzesek bennem es miert nem erzem magam a reginek kivagyok keszulve idegileg sok a problemam mindig mindenem faj ugy erzem h megfogok halni ..felkerestem 1 pszhiologust aki gyogyszert irt fel nekem de nem szeretnem szedni mert azzal csak roszabbitanek a helyzetemen ahogy en gondolom…a problemaimat nem tudom megoldani gyogyszerel..kerlek valaszolj nekem kedves dori koszi..es bocsi h regenyeket irtam

    Válasz:
    Kedves Riko!

    Nehezet kérdeztél, mert mindenképp szükség lenne egy alapos kivizsgálásra. Ezek hiányában csak általánosságokat tudok mondani. A füvezés okozhat szorongásos, pánik jellegű rosszulléteket, melyek a fűhasználat alatt bármikor jelentkezhetnek. Ilyen szempontból mindegy, hogy egyszer használtad vagy már évek óta folyamatosan használod. A tüneteid is szorongásra utalnak, mivel a nehézlégzés (rtg nem mutatott szervi okot), időszakos látásromlás, homályos látás, füldugulás, fülzúgás, szédülés, mellkasi nyomás, stb. mind lehetnek szorongásos tünetek. Ráadásul ezek olyan szerveket érintenek, melyek nem állnak egymással összefüggésben, tehát ha egyszerre jelentkezik a problémájuk, akkor nem valószínű, hogy testi betegség okozza.
    Magadon azzal tudsz segíteni,ha megpróbálod minimalizálni a stresszt az életedben, egészségesen élsz, a rosszullétek alatt odafigyelsz arra,hogy egyenletesen, lassan lélegezz. Ha nem múlnak a problémáid, akkor akár a gyógyszert is ki lehet próbálni vagy elmehetsz egy pszichoterapeutához is, ez utóbbi talán még hasznosabb is, mint a gyógyszer.
    Sok sikert!
    Dóri

  11. Kata says:

    Kedves Doktornő!

    4 nappal ezelőtt a munkahelyemen éppen papírmunkát csináltam, könyvelőként dolgozom. Hirtelen azt éreztem, hogy feszít a fejem, és mintha mozogna előttem a papír, tompult a hallásom, és elkezdtem szédülni. Ez a szédülés azóta is tart, hol kevésbé érzem, hol jobban, és időnként szúró fájdalmat érzek a homlokomnál. A nyakam merev, időnként hangulatingadozásom van. A vérnyomásom rendben van. Ön szerint mitől lehet ez? Köszönöm a segítségét!

    Válasz:
    Kedves Kata!
    A leírt tünetek sok mindenre utalhatnak. Lehet, hogy leesett a vércukra vagy a véryomása és ez okozta a bajt. Az azóta is fennálló szédülés oka lehet egy virusfertőzés, vérszegénység, esetleg egy fülbetegség, vérnyomásproblémák, stb. Ezek csak találgatások, mindenképp fel kellene keresnie a háziorvosát és ki kellene vizsgáltatnia magát.
    Üdvözlettel
    Dóra

  12. jenni says:

    jonapot kivanok jenni vagyok es en nekem ezek a tunetek 5 honapja kezdotek el mikor edes anyam fogamzasgatlot adatot be de inekcioval es azota kezdotek ezek a rohamok nehezen veszem a levegot minden fajta betegseget be kebzelek amikor ram jon hogy nem kapok levegot a szivem majd ki ugrik a helyerol es nagyon de nagyon rossz erzes neha neha felek ki menni az utcara felek egyedul kozlekedni felek a metron pl tobb mint 7 honapja nem ulltem metron amikor el ont ez az erzes nagyon rossz neha maskep latom a vilagot mint ha nem is ezen a folddon elnek nem szedek gyogyszert nem iszok nem drogozok es meg nem is cigizek cigiztem de le tetem mert feltem hogy ettol van a bajom 18 eves vagyok es rettegk attol hogy mi lesz velem vagy hogy mi lehet velem kerem konyorgom hogy segtisen vagy hogy csak nyugtason meg hogy panik betegseg kosszonom szepen viszlat

    Válasz:
    Kedves Jenni!
    Ez nagy valószínűséggel pánikbetegség. A kérdés, hogy valóban összefüggésben áll-e a panasza a fogamzásgátló szedésével. Javaslom, hogy olvassa el a gyógyszerének a leírását, és nézze meg, hoyg az ott feltüntetett mellékhatások között szerepel-e szorongás vagy hasonló pszichés tünet. Ha nem, akkor nem valószínű, hogy a gyógyszer okozza a panaszt, ha igen, akkor pedig gondolkozzanak el a kezelőorvosával másik fogamzásgátlási módon.

    Dóra

  13. Károly says:

    Kedves Doktornő!

    A panaszaim kb. 3 hónapja jelentkeztek, kezdetben elkezdtem kancsalodni és azon kaptam magam, hogy alig kapok levegőt illetve ezzel egyidejűleg ájulás közeli állapotba kerültem, a látásom sem volt tiszta, vörösen láttam, izzadt a tenyerem. Ez először csak néhány percig tartott, de a múlthéten ezek a reakciók felerősödtek, sajnos egész nap alig ettem valamit és az esti étkezés közben jöttek rám ismételten ezek a panaszok, de nagyon erősen, kiegészülve alhasi fájdalmakkal és melegségérzettel a fenti tünetekkel kiegészülve. Viszont a napokban azt is tapasztaltam, hogy a jobb bordáim alatt és a csípőm felett fáj a gyomrom, illetve rendszertelenül izzad a tenyerem illetve a hónaljam, viszont jelenleg csak ezt a 2 tünetet tapasztalom, voltam EKG-n és ott minden rendben volt. Most kaptam időpontot hasi ultrahangra. Ön szerint ez pánikroham lehet? Mivel az epém körül érzek néha fájdalmat még arra is gyanakszom, hogy az epémmel lehet valami, vagy esetleg gyomorfekélyem van.
    Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz:

    Kedves Károly!
    A panaszai komolyabb kivizsgálást igényelnének. A hasi fájdalmak tisztázására az UH jó kiindulás, de szükség esetén tükrözés is indokolt lehet. A rosszulléteit okozhatja a szénhidrát-anyagcsere zavara is, így remélem, hogy a háziorvosa elküldte laborba is és megnézték a vércukrát is, illetve szükség esetén egy vércukorterhelést is csináltatott. A látászavart és a kancsalságot okozhatta valamilyen agyi folyamat is, ezért a neurológiára is el kellene menni.

    Ha minden lelete negatív, akkor lehet azt mondani, hogy szorongás okozza a panaszait.
    Üdvözlettel
    Dóra

  14. Jucus says:

    Kedves Doktornő!
    33 éves vagyok 2 gyermek anyukája.
    Pár napja lettem rosszul itthon,nagyon erős nyomást éreztem a mellkasomon,mintha ráült volna valaki .Kimondottan nem fájt semmi de azt hittem megfulladok,vagy megáll a szivem.Hányingerem volt,rossz közérzet,halálfélelem.Amilyen hirtelen jött ugy el is mult mondjuk 2 óra mulva.Tegnap ismét tévéztünk,nem idegeskedtem semmin,erre ugyan ez,csak most még egy olyant éreztem mintha valaki hideget fujt volna a bőrömre,mindig olyan érzésem volt,minta az ablak nyitva és a szél befúj.Azutűn egy óra és semmi.Lehet ezzel valamit kezdeni? Tuti,hogy ez pánikbetegség?Köszönöm válaszát, Judit

    Válasz:
    Kedves Judit!

    Ez valószínűleg szorongás lesz, mert a tünetek nagyon szerteágazóak. Egyelőre ne ijedjen meg, a biztonság kedvéért menjen el a háziorvoshoz, csináltasson egy vérképet, laborvizsgálatot, és ha nem mutat semmi kórosat, akkor próbáljon kicsit relaxálni, jógázni, figyeljen oda a testsúlyára, az étkezésére és (a legfontosabb) ne aggodalmaskodjon feleslegesen amiatt, hogy valami komolyabb baja van.

    Üdvözlettel
    Dóra

  15. szabadelme says:

    Sziasztok!

    Néhány tapasztalatomat megosztanám veletek ezzel a betegséggel, remélem lesznek benne használható infok is.
    Nálam a pánikbetegsége öt éve kezdőtött, úgy éltem, mint az összes fiatal napjainkban: napi 11-12 óra túlhajszolt munka, teljesítmény kényszer stb.. Szabadnapokon a hivatlos ügyek, ház körüli munkák, szórakozásra, párkapcsolatra alig maradt idő,kedv, energia. Részben ennek köszönhetően több éves párkapcsolatom tönkrement.Megrázó volt a szakítás, ki sem tudtam heverni mire elvesztettem édesapámat, aki gyakorlatilag a szemem láttára hunyt el.Már az utóbbi tragédia is elég egy embernek ahhoz, hogy összetörjön. “Az élet nehéz”- mondják, de menni kell tovább. Mégjobban belementem a munkába, ami közben még stresszesebb lett a válságnak köszönhetően. Egy nap hazafelé a metron éreztem meg először, milyen kegyetlen is ez a betegség. A szivem úgy dobogott, hogy majdnem kiszakadt a dobhártyám, egyre nehezebben kaptam levegőt, hatalmas félelm lett úrrá rajtam:azt éreztem ott fog mindenki elött meghalni. Hirtelen kimaradt pár szívdobbanás és lélegzetvétel, pillanatnyi teljes elsötétülés. Mélylevegő, mondtam magamnak, nyugodj meg, túl fogod élni! Szépen lassan helyreállt minden.Nem fordultam orvoshoz, gondoltam meg tudom oldani egyedül is.Tévedtem. Később hetente aká többször is lezajlott a pánikroham, hol gyengébben hol erősebben, moziban,munkahelyen, utcán.
    Orvoshoz fordultam, amit később keservesen megbántam. Doki felírta a szerinte szükséges dilibogyót és adagot. Reménnyel telve váltottam ki a gyógyszertárból és elkezdtem szedni az orvos által adott tanácsoltak szerint.Teltek a napok, múltak a rohamok. Már-már úgy tűnt számomra , hogy visszanyerem régi életemet. Most kezdődtek csak el igazán. Bevallom én is hibás vagyok, nem olvastam utána kellő körültekintéssel és alpossággal a gyógyszernek. Kezdtek előjönni a mellékhatások: erőteljes hízás,csökkenő libidó, közöny, érzelmek leépülése. Gondoltam valamit valamiért, mellékhatások biztosan el fognak múlni. Sportember lévén lementem konditerembe elvégezni a rutin feladatokat. Nem eröltettem meg magam, vigyáztam magamra, mint mindig. Másnap nem tudtam felkelni az ágyból, zsibbadt a lábam, szúrást éreztem. Kiderült gerinsérvet kaptam. Hurrá a helyzet fokozódik. Mi jöhet még?Az embernek néha az az érzése, hogy az univerzum gyűlöli. Folyamatosan csak a rossz dolgok jönnek.Sebaj, fel a fejjel, ezzel is elbírsz majd.Vagy nem.
    Teltek a hetek és a felírt dilibogyó miatt már vagy 10kg feljött rám, majdnem teljes impotencia és érzelmi kiürülés. Úgy éreztem magam, mint egy zombi.MInden felkeltem és mintha csak a rutn dolgok lennének. Nem érdekelt semmi. Semmi az égegyadta világon. Mentem az utcán és a szembejövő csinos lányok is teljesen hidegen hagytak. Semmi érdekelt vagy tudott kizökkenteni ebből az állapotból.Eljött viszont a nap, mikor szerintem elfelejtettem bevenni azta csodapirulát. Kicsit kitisztult az elmém, halványan, de mintha kezdett volna felszakadni a köd a fejemben. Belenéztem a tükörbe és egy emberi romot láttam.Na ebből elég!-üvöltöttem. Felkerestem barátomat, Google-t ésfórumokat nézegettem kinek mi a tapasztalata erről a bogyoról. Megdöbbentő volt. Sokan ugyanarról számoltak be, mint amiket én is átéltem (utólag megnéztem gyógyszer használati útm., nem említi ezeket a mellékhatásokat). Hízás,érzelmi leépülés, különbezi ízületi-és csont problémák.Elhatároztam, hogy abbahagyom, nem hirtelen szépen-lassan.Elkezdtem felezni a bevett adagot és amúgy is időszerű volt, lakhelyet váltottam.
    Miután már két hete abbahagytam csak egyszer volt egy igazán enyhe rohamom, kezdett minden helyreállni.Utólag átgondoltam az egészet, és arra jöttem rá,hogy a bogyó volt a legrosszabb megoldás. csövörből-vödörbe kerültem. pánikbetegség helyett csinált nekem egy jó kis depressziót. Nem vagyok orvos, csupán pár tanácsot szeretnék adni sorstársaimnak, olyanokat, amelyek nekem igenis beváltak a gyógyulás során. Hangsúlyozom, nem vagyok orvos, de szerintem a gyógyszer nem járható út.
    Hiszem, hogy már a környezetváltozás is (elköltöztem) sokat segített. Új környék, emberek, park és más felfedezni való városrész stb.életmódot váltottam: napisport, bármennyire is fáradt az ember. Legalább pár km lassú kocogás, de kell. Mozgással rengeteg stressz kiadható, meg amúgy sem árt az alakodnak.Rengeteg vitamint fogyasztok gyümölcs zöldség és még vitaminkiegészítők formájában is.
    Most jön a legfontosabb:az érzelmek. Napjainkban az emberek egyre jobban elhidegülnek egymástól, még szeretteiktől. Egyre kevésbé osztják meg fájdalmaikat, félelmeiket, tévelygésüket, mi férfiak leginkább. Ugyebár egy ember nem “rinyálhat”, panaszkodhat, mert az nem macho dolog.A pánikbetegséget nem csak a stressz okozza, hanem az elnyomott stressz,indulatok,elfolytott félelem. Hiszem, hogy mindent ki kell engednünk magunkból a megfelelő formában. Nem szabad magunkba zárni, mert csak gyűlik és gyűlik míg egyszer megtelik az a pohár és a következményeket már a saját bőrünkön tapasztaljuk.Mindent ki lehet adni magunkból, persze a megfelelő formában és akkor minden rendbe tud jönni.Az emberi test csodálatos dolog.Kemény, szívós és sok betegségből, sebből fel tud épülni, ha akarjuk. Így van ez az emberi lélekkel is. Felépülhet, ha akarjuk. Azonban semmi sincs ingyen, ezért is tennünk kell. Én tettem. Már azzal is, hogy kiírtam magamból.
    Lehet kicsit kusza voltam és gondolataim kissé csapongóak, ezért elnézést kérek. :)

  16. Petra says:

    Kedves doktornő!
    Régebben elég stresszes életet éltem, rajtam kívülálló körülmények miatt, mára ezek a körülmények rendeződtek. Nem észleltem ,hogy pánikbetegségem lenne. Viszont kicsit több, mint egy fél éve, vannak hasonló tüneteim. Általában utcán, iskolában vagy, olyan helyen jelentkeznek, ahol sok meber van. Pl. ha után sétálok, bepánikolok, elkezdek szédülni, hányingerem van és olyan mintha kicsúszna a föld a lábam alól, ájulás közeli állapotban vagyok. Ez például ma is előjött. Körülbelül 2 hónapja volt egy elég durva eset, iskolában egy órán történt elkezdtem szédülni, forgott velem a világ, hányingerem volt, mellkasi fájdalmam, fal fehér voltam és rettenetesen remgetem. Sikerült időben közbeavatkozniuk és nem lett komoly bajom. A pulzusom alapból magas(130-140 között értékek), de akkor 166 volt. Ez lehet pánikbetegség? Félek, hogy egyszer tényleg elájulok.
    Előre is köszönöm a segítségét.
    Üdvözlettel: Petra

    Válasz:
    Igen, ez sajnos lehet pánikbetegség!De az alapból magas pulzust azért érdemes lenne kiizsgáltatni, hogy mi okozza. Esetleg a pajzsmirigy túlműködése okozhat ilyen tünetet, ami a rosszullétek kialakulásához is vezethet.
    Dóra

  17. sanyi says:

    jo napott kivänok en most epp nemetbenn vagyok sajnos mert itt nem
    lehett kapni frontit most nagyon nem jo nekem pänik beteg vagyok sajnos
    zsibad a 2kezem meg ha loggatom akkor lila fäzok meg meg höemelkedes is sanosez is apänikkommiatt vann köszönöm värom a vällaszat jo ejt

    Válasz:
    Kedves Sanyi!

    A hőemelkedése és a hidegérzete nem a pánikbetegsége miatt van. Valószínűleg összeszedett valami fertőzést. A kezében érzett zsibbadás és színváltozás inkább keringési rendellenességre utal, érdemes lenne megvizsgálatatnia magát egy orvossal.

    Dóra

  18. Évi says:

    Tisztelt Doktornő!

    Pár hónapja szédüléssel járó hasmenéssel fordultam orvoshoz, aki ránézésre annyit mondott, hogy vírus. Pár nap után elmúltak a hasmenéses panaszaim, de a szédülés megmaradt, és erős félelmet, szorongást váltott ki belőlem. Pánikrohamok jöttek rám, ami már legalább három éve nem történt velem. Néha tompa nyomást érzek a fejemben, és ezt követi nem túl erős, ingadozó jellegű szédülés, vagy inkább bizonytalanság érzet. Állandóan kíséri ezt vállmerevség, és fájdalom. Nem csak a szédülés közben. Visszamentem a háziorvoshoz, aki elküldött laborba, néztek pajzsmirigyet is, és neurológiára. Nem találtak semmit, a neurológiáról nem küldtek sehova. Voltam szemészeten is, ott találtak gondot, de azt mondták nem ez okozza a panaszokat.
    Okozhat a szorongás ilyen jellegű testi tüneteket, és mit tudok tenni vele, ha nem szeretnék gyógyszert szedni…a kivizsgálások nem nyugtattak meg, állandóan azon gondolkodom, mi bajom lehet…
    Előre is köszönöm válaszát, Üdv: Évi

    Válasz:
    Kedves Évi!
    A panaszait okozhatja a szorongás, különösen igaz ez a bizonytalanság érzésre, szédülésre és az izommerevségre. Próbáljon relaxálni, jógázni, végezzen izomlazító gyakorlatokat. Javaslom még a gyógyteák közül a citromfüvet, levendulát, komlót tartalmazó készítményeket.

    Üdvözlettel
    Dóra

  19. Tamás says:

    Jó napot. Egy éve pánikbetegséget állapitottak meg nálam amiböl már kezdek kigyogyulni. tegnap viszont hirtelen arra ébredtem mintha nem kaptam volna levegőt mintha nehezen birtam vna lélegezni. ez kb 2 percig tartott majd kis idö után visszaaludtam. Ma pedig filmezés közben a torkomban dobogott a szivem és erős szivdobogásérzésem van azota. Gondolja hogy megint a pánikbetegség? Válaszát előre köszönöm.!

    Válasz:
    Igen, lehet, hogy megint szorongásos rosszuléte volt.
    Dóra

  20. Nagy K. says:

    Jó napot nem olyan rég ítam önnek le a panaszaimat a végtaggyengeségeket és érzéketlenségeket amik néha jelentkeznek néha pedig nem.Voltam (ideggyógyászat)neurologusnál amit javasolt és ott kis beszélgetés után azt mondták hogy semmi bajom, minden bizonnyal szorongás. Meglehet ezt állapítani vizsgálatok nélkül? CT MRI nélkül? Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz:
    A betegségeknek jellegzetes tünetei vannak, amik bizonyos helyeken, bizonyos időben, más tünetekkel egyidőben, stb. jelentkeznek. A neurológus valószínűleg ezeket a lehetőségeket fiygelembe vette, és ennek alapján gondolta úgy, hogy nem érdemes tovább keresgélni, mert egyik neurológiai betegségbe sem illik bele az ön állapota. Ez tulajdonképpen szerencse, mert a szorongást könnyebb kezelni, mint egy ideggyógyászati betegséget.

    Dóra

  21. Kata says:

    Sziasztok én 26 éves vagyok és nálam 2003 körül jött elő lehet azért mert apám halála nagyon megviselt mert elöte semmi ilyen bajom nem volt és inkább utána kezdödött nálam orvosnál nem voltam vele de még az elején nem is voltam benne biztos hogy az gondoltam elmulik de nem és utána kezdtem a neten erről olvasni és a tünetek ugyan azok amiket olvastam róla szorongok és remegés jön rám és szívdobogás van mikor elő sem jön csak váratlan pillanatokba szokot van mikor nem is számitok rá meg olyan is van néha még kimozdulni sem merek mert mivan ha akkor jön rám és néha azt érzem hogy otthon biztonságosabban érzem magam .

    • Isti says:

      szia Kata,nos én is ezzel küzdök,nekem nagynéném és a keresztanyám halt meg egy év leforgása alatt,és valahogy besokaltam!Annyi tanácsot tudok adni hogy ha rád jön akkor próbál valami pozitív dologra gondolni,vagy ha van veled valaki,beszélgetéssel tereld el a figyelmed,mert ez az agyban zajlik le!Ha gondolod kérd psichológus segítségét,ír fel rá gyógyszert,aminek Cipralex a neve!Jobbulást kívánok!

  22. malcsika says:

    Tisztelt http://neszorongj.elmedoktor.hu !

    Kérdésem a következő volna: 26 éves vagyok 4 boltot vezetek elég stresszes életet élek/éltem. Nos most az utóbbi egy hónapban nagyon sokat stresszeltem gondolom ez hozta ki a pánikot nekem SAJNOS. Volt nekem pánikom régebben is de az átment rajtam 2-3 ilyen eset volt és nem foglalkoztam vele nem jött elő többé. Most az utóbbi egy hónapban viszont keményen előjött ez a pánik, folyamatosan a szivverésemet nézem akkor figyelem magam stb. Nagyon rossz érzés. És mindig ha kicsit szédülős vagyok, vagy ilyesmi akkor nagyon megijedek. Nos meg ami még aggaszt hogy nézem ezeket a frontokat. Most az utóbbi egy hónapban nagyon sok front volt és ezt megéreztem keményen gondolom ezek is befolyásolják a tüneteket. Néha van olyan ha pánikolok akkor bevörösödik a fülem, szédülök, azt hiszem megörülök vagy elvesztem eszméletem néha kocsiba is van ez nekem, akkor úgy érzem leesik a vérnyomásom elájulhatok ettől meg ilyenek. Ilyen jelleg dolgok soha nem voltak nekem ezek előtt gondolom ettől van. Próbálok most ilyen relaxációs teknikát elsajátitani agykontrollt ez kicsit ugy érzem megnyugtat de még sajnos nem SEGIT. Akkor van hogy azt érzem hogy olyan sivárság, unalomérzet gondolom ez is emiatt van. Akkor bennem van az is hogy ha elhagyom a lakást nehogy bajom legyen meg ha egyedül vagyok akkor is ez van velem. De maga a roham nem jön rám csak vagy az egy hónap alatt vagy 5x tört rám. Inkább a félelem hogy mi lesz ha…. Meg elég kapkodós vagyok pánik esetén de ugye azért mert az ember maga elől menekülne szive szerint.
    Nos mit javasol erre? Mit tegyek? Őszintén mondom gyógyszert nem akarok szedni mert szerintem az úgyse hat annyira inkább ez agyban dől el. NA DE KÖNNYŰ EZT MONDANI :) !

    Nos várom válaszát ezekre a dolgokra. Akkor ezek mind a pánik miatt van ? És mit javasol kérem adjon valami pozitiv megerősitő leckét,mondatot ! Mert nekem az segit !

    Mély tisztelettel : malcsika

    Válasz:
    Kedves Malcsika!
    A válaszokat ott vannak a kérdéseiben! A túlhajszoltság lelki és szellemi kimerültséghez vezet, ami szorongásban, pánikrohamokban jelentkezik. A pánikbetegség lényege, hogy alkalmanként pánikroham alakul ki, amikor testi tüneteket borzasztó félelem, halálfélelem és megőrülésérzés kísér, a rohamok közti időben meg marad a rettegés attól, hogy mikor jön újra a roham.
    Ugyan értem világosan, hogy elutasítja a gyógyszereket, de fontolóra kellene venni, hogy átmenetileg nem lenne-e jobb mégis, ha szedne valamit. Ezt azért mondom, mert hetente legalább 1 rosszulléte van, nem mer kimenni otthonról, kocsiban is jelentkezik a félelem, stb. Lehet, hogy a gyógyszerekkel időt tudna nyerni, amíg el tudja sajátítani a relaxációs technikákat annyira, hogy azok tényleg jól működjenek.
    Függetlenül attól, hogy fog dönteni, jó úton jár a gyógyulás felé. Az agykontroll, a relaxáció, az autogén tréning, a tudatos jelenlét, a meditáció, a jóga mind remek módszer arra, hogy csökkentse a feszültségét, ezen keresztül pedig a szorongást. Türelem kell hozzájuk és RENDSZERES gyakorlás, ez utóbbi hozza ki igazán a hatásukat.
    Ha tanácsolhatom még, akkor próbálja csökkenteni a stresszt, illetve megváltoztatni úgy a látásmódját, hogy ne teherként élje meg, hanem inspirációként. Sportolni sosem késő elkezdeni, és a rendszeresség sem árt az életvitelben!
    Biztatásként pedig annyit, hogy tényleg fejben dől el a gyógyulás és írása alapján önt elég erősnek, talpraesettnek érzem ahhoz, hogy véghez is tudja vinni, amit eltervezett. A helyzet értékeléséhez a kellő humorérzék sem hiányzik, ami már fél siker! Csak így tovább, jó úton jár!

    Dóra

    • Kata says:

      Szia Malcsika,

      Én azt tanácsolom neked, hogy gyógyszert ne szedjél, mert az nem fog segíteni, csak átmenetileg csökkenti a tüneteidet. Én egy hétig szedtem Xanaxot a pánikrohamaimra, de sokkal rosszabbul voltam tőlük. Amit én szívből ajánlani tudok az az, hogy keress fel a pszichológust, mert nekem is az segített. Vele megtanultam az autogén tréninget, és a beszélgetések nagyon sokat segítettek.

  23. T. Szilvia says:

    Kedves Doktornő!

    Nagyjából 3-4 hónapja kezdődtek a gondok. Felírtak nekem fogamzásgátlót én pedig itthon miközben bevettem az első szemet átolvasgattam a gyógyszer mellékhatásait. később aztán nem tudtam elaludni este, a szívem zakatolt és csakúgy pörögtek a gondolataim. Én soha olyan rosszul még nem voltam a fél jobb kezem lezsibbadt, úgyhogy nem is éreztem és közben attól rettegtem, hogy megint kórházba kerülök (az előtt egy hónappal elvittek a mentők, mert 40 fokos láztól elájultam a fürdőben, de én még sosem voltam előtte kórházban és borzasztó emlékeket hagyott bennem). Kihívtuk az ügyeletet, megvizsgáltak és azt mondták semmi bajom. Ezután továbbra is megmaradt a zsibbadás a karomban, majd dolgozni mentem életem első nyári munkájára, itt se lett jobb semmi, egyre rosszabbul voltam, kimerültnek és nehéznek éreztem magam, aztán jött a hullámzó jellegű szédülés és a látóteremben táncoló fehér pontok, a fény “elmosott” látása. Az ügyelet újból meglátogatott, B vitamint írtak fel, a kórházba is eljutottam, neurológushoz, CT, koponya MRI, szemfenék vizsgálat mind-mind tökéletesen egészségesnek mutatott. Már épp kezdtem megnyugodni és a B-vitamin komplex sokat javított a közérzetemen is, aztán elkezdődött újra az iskola, a hullámzószédülésem visszatért és hol jobb, hol rosszabb, a látászavaraim pedig folyamatosan fennállnak, olyan mintha látnám a dolgokat, de mintha csak álmodnék mindent,szemészeti eltérést továbbra se találtak. Mihez kéne kezdenem? A szervi problémákat teljes mértékben ki is zárhatom?
    Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz:
    Kedves SZilvia!

    Az élethelyzetek és a tünetek alapján valószínűnek tartom, hogy szorong. A kora miatt azt javaslom, hogy keressen egy pszichológust/pszichoterapeutát és vele eyüttműködve próbáljanak megoldást találni a problémára. azért javaslom ezt, mert az iskola mellett van más dolga is, mint egyedül nekikezdeni a gyógyulgatásnak és különben sem árt, ha egy szakember kíséri végig az úton. A látászavr teljesen beleillik a szorongás tünettanába, a szemények valószínűleg semmi baja nincs.
    Dóra

  24. borók melinda says:

    Nem tudom mi történhet,de ha kimegyek az utcára folyton a fal mellé húzódom mert attól félek elesek,enyhe szédülést és bizonytalanságot érzek,amit szorongás követ.itthon nincs ez,csak ha kimegyek.előre is köszönöm!!!!b.m.

    Válasz:
    Kedves Melinda!
    Ellenőriztetni kellene a vérnyomását, és csináltania kellene egy EKG-t is. Ha ezek negatívak, akkor valószínűnek tartom, hogy szorongás okozza a panaszait.
    Dóra

    • Anna says:

      Kedves Melinda! Ugyan ezek a tüneteim.. Kérlek írj, hogy elmentél-e EKG-re, és hogy mi lett az eredménye. Köszönöm!

  25. helene says:

    Nem tudom, pánik-e, mindenesetre másfél hete folyamatosan izgulok (otthon, utcán, bárhol). Mintha vmi vizsgára készülnék, vagy hasonló. Munkahelyemen hihetetlen stressz van már hónapok óta, ez lehet indok, illetve készültem egy szépészeti műtétre (amitől tudatosan nem is félek), de a gyenge immunrendszerem miatt el kellett halasztani. Akkor azt hittem, a műtét miatt izgulok, de a halasztás után ugyanúgy fennáll ez az izgalom. Ma 2 db Frontint is bevettem, de nem lett jobb, mit csináljak? más tünet nincs, ha csak az nem, h. időnként egyáltalán nem vagyok álmos, nagyon sokáig fent vagyok, és másnap sem vagyok fáradt, mintha energiaital pörgetne, de nem is iszom!
    Viszonylag gyakran járok laborba, semmit nem találtak.

    Várom válaszát, üdvözlettel, Helena

    Válasz:
    Kedves Helena!
    Ha az alvásproblémái, azaz a fokozott ébrenlét, energikusság és az alvásigény csökkenése még mindig fennáll, javaslom, hogy forduljon orvoshoz, mert ez jele lehet komolyabb lelki betegségnek. Egy alaposabb vizsgálat kideríti, hogy szorongás áll a panaszai hátterében, vagy inkább hangulatzavarra kell gyanakodni?
    Dóra

  26. Stajnerka says:

    Jó estét! Nekem az a problémám hogy körülbelül egy 3 hete rágóztam a barátaimmal a villamoson ültem beszélgettünk és hirtelen le zsibbadt a nyelvem nem éreztem a szám olyan volt mintha nem lett volna semmi a számba elkezdett hevesen verni a szívem az egész arcomat nem éreztem olyan volt mintha érzéstelenitve lett volna aztán le szálltam a villamosról hogy jobban leszek e stb… nehezen rendbe jöttem egy 10 perc alatt azóta nem nagyon mertem rágózni tudom vicces de ez igy van rá egy párhétre ideges lettem és be vettem egy rágót hogy ilyen nincs kiváncsi voltam elöjöne ez a tünet elkezdett de addigra már ki köptem gyorsan aztán rá egy párhétre a munkahelyemen este mivel este dolgozom kicsit le tolt a fönököm és nem vettem fel ugy a dolgokat nem idegeskedtem csak picit rosszul esett elkezdett forrosodni az arcom izzadni és nem éreztem az arcomon semmit mintha megint érzéselenitve lett volna olyan volt probálgattam a szemem le csukni sikerült de még is olyan érzés volt mintha kicsit lassabb lenne vagy nemtudom el magyarázni kis össze esési roham is volt hogy féltem hogy összeesek szintén hevesen gyorsan vert a szívem probáltam mély levegőt venni hogy jobban legyek de nem nagyon ment aztán megint nagyon nehezen jobban lettem ez nemtudom de nagyon idegesit és félek hogy van e komolyabb bajom vizsgálataim voltak még ez elött a tünet elött egy pár honappal minden rendben van csak a mandulámat kell ki venni mert tul nagy nemtudom ezzel össze függésben van e vagy egy pánikrohamszerű dolog azért irtam ide hogy hátha tudna nekem segiteni ebben hogy ez mi lehet mert nagyon félek még attol is hogy elöjön ujra köszönöm szépen elöre is a segitségét Üdvözlettel

    Válasz:
    Kedves Stajnerka!
    Valószínűleg szorong, és emiatt tapasztalaja ezeket a kellemetlen zsibbadásos tüneteket. A biztonság kedvéért keresse fel a háziorvosát és szükség esetén az ideggyógyászatot is, hogy biztosan ne szervi okok álljanak a tünetek hátterében. Addig is próbáljon rendszerességet vinni az életébe, ne éjszakázzon, táplálkozzon rendszeresen, hagyja abba az alkoholfogyasztást és a dohányzást. Elképzelhetőek tartom, hogy a műtét miatti izgalom is hozzájárul a panaszai kialakulásához, ezért készüljön a beavatkozásra tudatosan, ne idegeskedjen, minden rendben lesz.

    Dóra

  27. Károly says:

    Jó napot.21 éves férfi vagyok. Érdeklődni szeretnék hogy a végtag gyengeségek és érzéketlenség érzete lehet e a pániktol vagy esetleg a szorongástol? Néha Néha fellépő tünetek ezek amik fokozodnak. Van hogy nem érzem napokig majd elöjön és akkor nagyon rossz érzés. Voltam pszhiologusnál (fél éve) aki mondta h ne törödjek vele majd elmulnak de azért eléggé bosszantóak. Ilyenkor néha égő arcbör érzést is érzek… Mit ajál mit tegyek? Focizok heti 2 edzés + meccs (akkor nem szoktam érezni a pályán csak elötte és utána) mellette citromfű teát iszok napi egy pohárral. Válaszát köszönöm!

    Válasz:
    Kedves Károly!

    Én azt mondom, hogy menjen el az ideggyógyászatra (neurológia), és vizsgáltassa meg magát, hogy nem idegrendszeri eredetű-e a problémája? Ha ott azt mondják, hogy nem idegvezetési zavar vagy porckorongsérv okozza a gyengeséget és az érzéketlenséget, akkor lehet azt mondani, hogy ezzel nem kell törődni, mert szorongás miatt van.

    Dóra

    • Károly says:

      Voltam a neurologin de nem küldtek el semmien CT vagy MRI vizsgálatra. Bementem kérdezett párat a doktornő es azt mondta h pszchiés eredetűek a problémák. Meglehet ezt állapitani CT nélkül is? Nem szükséges CT vagy hasonló kivizsgálás? Köszönöm a válaszát!

  28. Fruzsina says:

    Kedves Doktornő!
    Néhány nappal ezelőtt az éjszaka kellős közepén felébredten, mert éreztem hogy wcre kell mennem. Visszafeküdten aludni, belenyilalt egyet a szívembe majd elkezdtem egyik percről a másikra remegni. Kb 15 percig remegtem folyamatosan. Semmi más tünetem nem volt, levegőt kaptam rendesen és igazából rosszul sem voltam, mert fel is öltöztem hogy bemegyek az ügyeletre, de mire elindultam volna már elmúlt a remegés.
    Másnap keresgéltem a neten, úgy találta rá erre az oldalra, a kérdésem az lenne, hogy ez vajon pánikroham lehetett?
    19 éves vagyok, most kezdtem egyetemet 200kmre a családomtól, egyedül lakom, lehet ez összefüggésben ezzel a kis rohammal esetleg?
    Sosem volt ilyenek még ezelőtt, nem félek társaságban sem, tömegközlekedni is szeretek, és nekem az a fura, hogy este, otthon, teljes nyugalom után kezdtem el remegni, majd amilyen hirtelen magától jött, úgy is múlt el.
    A családomban egyébként van 2 pánikbegeg is, bár nem közeli rokonok, nem tudom ez mennyire befolyásoló tényező, de azért gondoltam megemlítem.
    Köszönöm mihamarabbi válaszát!

    Válasz:
    Kedves Fruzsina!

    Lehet, hogy szorongásos rosszulléte volt, de nem ártana egy EKG-t csináltatni, mert felmerülhet valamilyen szívritmuszavar lehetősége is. A költözés és az egyetem lehet oka a rosszullétnek.
    Egyelőre ne idegeskedjen miatta, élje az életét, és szánjon időt a feltöltödésre!

    Dóra

  29. kish says:

    Fél évvel ezelőtt,egy éjszaka arra ébredtem,hogy zsibbad a tarkó tájéko és ha lecsukom a szemem ujra és ujra kezdődik a zsibbadás.Aludni nem mertem mert attól féltem hogy meghalok.Két hét után kértem a házi orvostól beutalót és felkerestem az ideggyógyászatot.Kivizsgáltak és a főorvos szerint pánik beteg lettem.Mivel az orvos szerint minden agyban dől el ,igy javaslatára valerianát kezdtem szedni.Sajnos a remegés valamennyit csökkent de az ,hogy nem tudtam aludni ugyan ugy a problémak egyik része.napközben bármilyen negativ gondolatom támadt azonnal gyomor remegés ,szívdobogás ,zsibbadás tarkó tájékon ,szinte lüktetés szerűen és sokszor váratlanul történt.Hangokra kisebb zajokra azonnal össze rezzentem .Mivel még most is ezzel a problémával küzdök a házi orvosom felirta a Sanval 5mg -os altatót.Ami talán annyiban segitett,hogy a napi előirt valeriána és lefekvés előtti Sanval tabletta (Kb fél órával elalvás előtt érdemes bevenni)segitett hogy nyugodtan végig aludjam az éjszakát.Persze hosszú távon nem megoldás,de ezt csak az tudja és érti aki bele kerül ebbe a mókus kerékbe.Régen én sem hittem a pánik betegségbe ,míg meg nem történt velem.próbáltam relaxálni ,agykontrollt hallgatni ,de sajnos nem segített semmi.Néha ugy érzem megőrülök ,mert már autót sem merek vezetni olyan dolgokról mondtam le amit igazán szerettem.Ha bárki tud megoldást szivesen fogadom.Köszönöm szépen ! 35 éves nő!

    Válasz:
    Kedves Kish!
    Nem tudom, mennyire ellenzi a gyógyszerszedést, de az ön esetében egy kis hangulatjavítót meg lehetne próbálni. Fél év gyógyszerszedés még nem a világ vége, de elég időt kapna ahhoz, hogy rendezze az életében zajló negatív eseményeket (ha van ilyen) és ki tudná pihenni magát. Ez alatt az idő alatt lehet pszichoterápiára járni, és elsajátítani olyan módszereket, amik segítenek megküzdeni a szorongással.
    Dóra

  30. Kitti says:

    Ez pánik betegség? 22 éves vagyok, egy hónappal ezelőtt költöztem haza, munkanélküli lettem. Egy hete voltam itthon amikor egy többször kezdtem érzeni hogy nem kapok levegőt rendesen, mintha valaki a torkomat szorította volna. Rettegtem ilyenkor, hogy megfulladok aztán hirtelen elmúlt. Ezután mellkasi fájdalmaim voltak ami átsugárzott a karomba és a hátamba is. Ilyenkor halálfélelmem volt úgy éreztem mindjárt infarktust kapok. Hetekig voltam így mire elmentem az orvoshoz aki azt mondta, hogy semmi szervi bajom nincs valószínűleg borda közi ideggyulladás okozza a fájdalmat (mondjuk ezt nem tudom, állapította meg abból hogy megmérte a vérnyomásomat). Szedtem a gyógyszereket akkor jobban érzetem magam de egy két nap múlva megint ugyanazt éreztem. Édesanyám előtte is mondta, hogy valószínű, hogy csak pánikrohamaim vannak de kíváncsi vagyok az Ön véleményére is. Nem tudom van e köze hozzá de azt még hozzá kell tennem, hogy a felnőtt létemre rettegek a sötétben lenni ez normális?

    Válasz:
    A munkanélküliség és a hazaköltözés, illetve a korábbi életvitel felborulása járhat annyi stresszel, hogy az szorongás formájban jelentkezik. A biztonság kedvéért érdemes lenne egy laborvizsgálatot csináltatni, hogy nincs-e vérszegénység vagy más probléma a háttérben. Valamint meg kellene nézetnie a pajzsmirigyét is, mert az is okozhat hasonló panaszokat.

    A sötétben sokan félnek, csak kevesen mernek beszélni róla! Mindenki azt hiszi, hogy ez ciki vagy nem normális. Ha a félelem nem teszi tönkre az életét, és tud nyugodtan aludni, akkor nem kell miatta aggodalmaskodni!
    Dóra

  31. Linda says:

    Kedves Doktornő!

    Elnézést, hogy ismét levelemmel zavarom, de már eléggé ki vagyok! Már korábban is írtam Önnek, hogy fulladok, szúr a szívem sokszor és szapora szívverésem van. De a legrosszabb a fulladás, légszomj, ettől egyszerűen nem tudok szabadulni. Egész nap keseríti az életemet, kivéve mikor alszom, de elalváskor is iszonyú akkor nagyon kemény, van amikor szinte már kezdek elaludni és megugrok, hogy úristen nem kapok levegőt, nem jön, most fulladok meg. Azt is meséltem Németországban voltam klinikán és a laboreredményem jó lett csak az EKG-m lett kicsit rosszabb de azt mondta az orvos, hogy az is csak maximum 60 éves korom felett számíthat és, hogy stressz okozza az egészet. Itthon voltam tüdőgyógyászaton, ahol légzésfunkciót csináltak és teljesen rendben volt, azt javasolta a tüdőgyógyász, hogy próbáljam ki a Nasonex orrspray-t, mert lehet kisebb allergiám van, amit nem mutat ki az allergia vizsgálat sem. Ugyanis kb 4 éve voltam allergiavizsgálaton (mert akkor nehezen nyeltem, ami mára elmúlt) és nem vagyok semmire sem allergiás a vizsgálat alapján. A tüdőgyógyász továbbított a fül-orr gégészetre, ott is átnézett az orvos nem látott semmit, ő is a Nasonex-et ajánlotta. De semmi változás nem lett tőle. Valeriánát is szedtem de semmi. Még voltam orrmelléküreg röntgenen és ott is jó lett a lelet, azt írták, hogy légtartó orrmelléküregek. Ma vissza vittem ezt az eredményt a házi orvosomnak, és azt mondta, hogy nagy valószínűséggel pszichésen van ez a fulladás és azt mondta szedjek Hova nyugtatót 3X1-et egy nap és menjek vissza 1 hónap múlva és ha nem javul meglátjuk a továbbiakat. Én elhiszem, hogy esetlegesen pszichésen van ez a légszomj, de én nem érzem, hogy valami miatt különösebben szorongnék. Elnézést Doktornő, de már iszonyú ez, olyan mintha nem lenne reflexem, hogy levegőt vegyek, mintha már nem tudnék automatikusan lélegezni, mintha le akarna állni a légzésem és sokszor úgy érzem, hogy nehezen jön be levegő és mintha megszorulna. Egy helyben is alig tudok ülni e végedt és a bal lábam állandóan jártatom izeg mozog de szinte magától. A családom is azt mondja, hogy pszichésen van maximum meg bebeszéltem már magamnak teljesen. De már nem tudom, ki vagyok tőle, ezzel kellene élnem? Mindig félek, hogy megfulladok végleg nem kapok levegőt, sokszor olyan is. Mit tehetnék? Ön szerint mi ez? Ön szerint leállhat a légzésem? Elnézést de már ki vagyok, szeretnék újra teljes életet élni. :-( Válaszát előre is köszönöm! Linda 23 éves

  32. Kirstóf says:

    Jó napot! Pár napja furcsa bizsergő érzést érzek a szívem környékén és azt szeretném kérdezni hogy ez lehet e pánikbetegségtöl? Fél éve voltam kb sportorvosnál minden leletem jó lett! ( vér, EKG, vizelet) kb másfél éve lettem pánikbeteg a tünetek elmultak de most ez a bizsergés jött elö.. válaszát elöre is kösöznöm!

    Válasz:
    Kedves Kristóf!

    Lehet szorongás miatt a szívtáji bizsergés. Ha a leletei rendben voltak és most sincs más agodalomra okot adó panasza, akkor nem kell foglalkozni vele.

    Dóra

  33. Juli says:

    Kedves Dóra!

    38 éves nő vagyok,kevert generalizált szorongás-pánikbetegség-depresszió tüneteitől szenvedek emlékeim szerint kora kamaszkorom óta. Több alkalommal estem át kivizsgálásokon, ahol a tüneteim szervi eredetét kizárták. 17 évesen utaltak be először pszichiátriai osztályra, gyógyszerbeállítás miatt,azóta elindult egy ördögi kör, 12 féle SSRI szert szedtem eddig rövidebb-hosszabb ideig,mellé szorongásoldókat 8több kombinációban),sajnos az állapotom nem sokat változott.Rendszeresen jártam pszichiátriai konzultációkra, sajnos többségük a gyógyszerfelírásban kimerült.Pár évvel ezelőtt,elkeseredve az állandó roszullétektől s mivel gyermeket szerettünk volna Párommal vállalni, felkerestem egy pszichológust,akinek segítségével és állandó kapcsolattartás mellett sikerült letennem az antidepresszánsokat,s egy kicsit segített a kognitív terápián tanultak alkalmazása is, bár ez inkább csak a pánikrohamok idején,de akkor jól jön nagyon. Mindenkinek csak ajánlani tudom én is! Sajnos azonban egy szem 0,5 mg-os Rivotrillal küzdök azóta is,nem tudom letenni (15 éve szedem, holott úgy tudom,csak rövid távon lehetett volna alkalmazni?). Nem vagyok jól a Rivotril mellett sem, iszonyatos erőfeszítés minden nap, amit szó szerint “túlélésként” élek meg.Állandóan szorongok, és egyre sűrűsödnek a pánikrohamok is, amiktől /sajnos még mindig / nagyon meg tudok ijedni. A pszichológus, akihez jártam, gyógyszerellenes volt és már nem tudott tovább fogadni, ajánlott egy pszichiátert, aki segít majd utat mutatni a Rivotril elhagyásában. Sajnos nem sikerült letennem, mert a doktor úr javaslatára (holnap reggel már ne vegyem be!)hallgattam, s bár majd 8 napig /20 év után/ gyógyszermentes voltam, de utána a poklok pokla következett. Rémálom volt a tünetek erősebben jelentkeztek, gyanítom hogy az alapbetegség okozta,nem csupán az elvonási tünetek. Mindig volt annyi akaraterőm, életösztönöm hogy rávettem magam,hogy elinduljak dolgozni és a munkamániába temetkeztem,hogy minden másodpercét lekössem a napnak, megelőzve rosszulléteket. Most nagyon félek… ismét szedem a Rivotrilt, nem emelem az adagot,mert tudom, mi a vége, a babáról lassan le kell mondanom, mert gyógyszer mellett és ennyire nagy szorongással képtelen lennék kihordani, aggódnék, hátha baja esik.Férjem maximálisan mellettem állde már nem akarom őt sem terhelni az állandó nehézségekkel, sokszor nem is szólok, csak túlélek. Családunkban a felmenőimnek is voltak/vannak pszichés problémáik,a gyermekkori traumák is hozzájárulhattak az állapotom kialakulásához(ráadásul koraszülöttként 2 kg alatti testsúllyal jöttem anno a világra).
    Kedves Dóra! Kérem, szíveskedjen nekem tanácsot adni!
    Mit tehetnék ennyi év Rivotril és egyéb bogyó szedése után,ha nem tudok emberhez méltó életet élni ? Az utolsó kezelőorvosom azt mondta, törődjek bele,mert bizonyára örökletes,nem leszek soha “szorongásmentes”.
    Már össze vagyok teljesen zavarodba, űgy érzem minden megtettem a gyógyulás érdekében és büszke is vgyok magamra, mert tudom, sok olyan helyzetben voltam, amit mások már lehet ,hogy feladtak volna. De képtelen vagyok kimászni a gödörből. Van még remény?
    Megtisztelő válaszát előre is köszönöm szépen!

    Válasz:
    Kedves Juli!

    Nem biztos, hogy tetszeni fog, amit mondok, de gondolja végig. Folyamatosan rosszul van, az életminősége rossz, járt pszichoterápiára, de csak részben segített, a családjában is van hasonló “beteg”, így előfordulhat, hogy valamilyen örökletes agyi folyamat okozza a problémát… Ha szed egy kis hangulatjavítót, akkor jobban van.
    Miért akar megszabadulni a gyógyszertől? A gyógyszerszedés nem a gyengeség jele. Megakadályozza a gyermekvállalásban? Nem hiszem, rengeteg egészséges gyermek születik SSRI készítmények szedése mellett is. A gyógyszer rossz, mert mindenki ezt mondja? Az ön esetében ez lenne a megváltás.

    Egy o.5mg-os Rivotril és némi hangulatjavító mellett lehet gyermeket vállalni. Emiatt nem érdemes feladni az álmait.

    Dóra

  34. Zsuzsa 66 says:

    Sziasztok ! Kedves Dóra!Most töltöttem le a könyvét,még csak elkezdtem olvasni,de biztos sok hasznos dolgot fogok benne találni,Én is pánikos ,szorongásos 46 éves ,három gyerekes anyuka vagyok.Szívesen beszélgetnék,írnék hasonló korú “páciensekkel”,de bárkivel.Köszi szép napot mindenkinek

  35. adam says:

    Tisztelt Címzett!

    Az én problémáim két hónappal ezelőtt kezdődtek. Akkor mellkasi szúró fájdalommal és szapora légzéssel. Akkor még 2 helyen dolgoztam plusz elkezdtem egy iskolát is. Azóta csak a főállásom és a suli maradt. 26 éves vagyok, egészségesen, minden káros szenvedélytől mentesen élek. Nem iszom alkoholt, nem dohányzom, nem drogozok, 8 éve tényleg tisztán élek, hitemnek megfelelően.

    A mellkasi szúró fájdalom megszűnt, a házi orvos rám nézett és kapásból mondta, hogy magának semmi baja nincsen, csak kimerült. Pihentem elmúlt. Aztán újra kezdődtek a tünetek. Társult mellé gyengeség, fáradtság, koncentrációs képesség csökkenése, motiválatlanság, kilátástalanság, néha kéz és láb zsibbadás, főleg a jobb oldalon. Agresszívebb, hirtelenebb, idegesebb és arogánsabb vagyok. Enni alig tudok, rosszul vagyok az étel látványától is. Gyakran evés közben rám tör a hányinger. Hányingerem van reggel is (szerencsére csak hányinger, hányás eddig nem volt). Hasmenés, higabb széklet is gyakran jelentkezik.

    Voltam a házi orvosnál, belgyógyászaton, tüdőszűrésen, EKG-n, vér és vizelet vizsgálaton, ultrahangon, ahol minden rendben volt és minden negatív lett. A belgyógyász mondta, hogy egészséges vagyok, a vérképem teljesen jó, a vizeletem is, EKG-m is, eddig tényleg minden rendben.

    A házi orvos először pszichológushoz (ahova nem mentem) majd elküldött neurológiára, azóta egyfolytában rosszra gondolok – ez tart egy hete. Azóta szégyen vagy nem, egyszerűen nem tudom visszafolytani a sírást, minden meghat, mindentől sírok. Félek, rettegek, hogy valami komolyabb bajom van.

    Válaszát és véleményét a fentiekről előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:

    Adam

    Válasz:
    Kedves Ádám!

    A kimerültség jelei nem mindig akkor jelentkeznek, amikor az ember tényleg kimerült. Amikor nagy a stressz, akkor a szervezet “összekapja” magát és csak arra koncentrál, hogy a lehető legjobban teljesítsen. Nincs “ideje” arra, hogy elhagyja magát. Később viszont, amikor megszünik a vészhelyzet, es elkezd leereszteni, akkor jönnek elő azok a tünetek, amikre nem volt idő korábban.
    A leírása alapján azt gondolom, hogy önnek van egy enyhe-közepes depressziója. Én nem neurológiát javasoltnék, hanem pszichológust, vagy ha a gyógyszerekben jobban hisz, akkor pszichiátert.

    Dóra

  36. Linda says:

    Kedves Doktornö!
    Tegnap éjjel már nagyon el kapott munkahelyen a fulladás úgy éreztem végképp nem kapok levegöt. A kollégám elvitt be a kórházba, ahol EKG-t csináltak, a fülcimpámból vettek vérmintát, hogy megnézzék az oxigénszintemet meg a ph értékemet, laborvizsgálatot csináltak és infúziót kaptam. Az EKG-m nem volt teljesen tökéletes, de a doktornö azt mondta ezzel nem kell foglalkozni ez maximum 60 éves korom felett számitana egy kicsit, a labor eredményem jó lett igy haza engedtek, azt mondták ez stressz, a fejemben kell rendet raknom, sajnos ezt csak én tudom megoldani, vegyem egyenletesen a levegöt, mert azt hallotta, hogy szuszogok meg még vérnyomást mértek. De mellette szédülök is olyan mintha hirtelen puff kihagynék egy pillanatra, az nem tudom mitöl lehet lehet kimerültség az egésztöl, hogy már ennyi ideje tartott, a fulladásom viszonylag már jó, remélem eltünik. Önnek mi a véleménye az egészröl? Mikkel segithetek magamon, hogy még teljesebb életet élhessek? Elöre is köszönöm válaszát! Linda
    Amúgy itt voltam Németországban a klinikán. :)

    • Linda says:

      Kedves Dóra!
      Ha ideje engedi kérem válaszoljon. Nagyon köszönöm! Tudom, hogy egyszer már irtam és válaszolt de erre is kiváncsi lennék mi a véleménye, mert még sokszor van a fulladásom meg néha olyan érzésem mintha nem lélegeznék hiába csináltak ekg-t meg vérvizsgálatot ami jó lett. Köszönöm!

  37. Anna says:

    Kedves Dóra! Nagyon tetszik a honlap, ajánlani fogom másoknak is. Anna

    Válasz:
    Köszönöm! További jó olvasást!

  38. Anna says:

    Tisztelt Dóra,

    Nálam leggyakrabban a hasmenés, szárasság, gombóc érzete a torkomban fordul elő a leggyakrabban. Olyan is volt már, hogy valamitől annyira pánikoltam, hogy nem tudtam aludni napokat mert éjszaka görcsölni kezdett a gyomrom és izzadni kezdtem. Ezeket a tüneteket mostanában a vezetés tanulása váltja ki belőlem a legjobban, raadásul vizsga előtt vagyok,de úgy érzem, hogy nem fog nekem menni. Folyamatosan negatív gondolataim vannak, félek, hogy nem tudok majd megfelelni magamnak sem. A vizsgabiztos elég agresszív és mások is mondják, hogy a vizsgán kiabálni szokott. Félek attól, hogy lekiabál és nem tehetek ellenne semmit, mert akkor megbuktat. Raadásul nem az anyanyelvemen tanulok az autóiskolában, mert nincs rá lehetőség sajnos. Ezért még inkább nehezebb a dolgom úgy érzem mikor kérnek valamit tőlem nem tudok azonnal reagálni, mivel először lefordítom gyorsan magamba a kérdést vagy kérést és csak azután válaszolok illetve cselekszem. Pedig alapjában véve jól ismerem a nyelvet, de a stressz és pánik miatt valahogy mégsem tudok odafigyelni a dolgokra. Mit tegyek, hogy merjek vezetni és bízzak magamban illetve ne féljek attól, hogy esetleg megbukhatok? Néha sírógörcseim is támadnak, amikor nem jól csinálok valamit, például múltkor valamiért nem figyeltem és majndem neki hajtottam egy másik járműnek. Persze a tanárom jól leszidott érte, igaza is volt, de valamiért olyan rosszul érintett ez, hogy majdnem elsírtam magam, pedig más helyzetekben nem vagyok ilyen érzékeny és nem szoktam érzelmileg ennyire instabil lenni. Kérem segítsen nekem!

    Anna (18)

    Válasz:
    Kedves Anna!

    Megmondom őszintén, én még nem hallottam senkitől, hogy pozitív élmény lett volna a “vezetni tanulás”. Ez alól én sem vagyok kivétel. Értelmetlennek tartom, hogy ekkora stresszt tesznek az emberre egy olyan helyzetben, amikor az önbizalmát kellene erősíteni és megtanítani arra, hogyan tud helyesen, szorongás mentesen helyt állni egy kritikus helyzetben.
    A problémájára megoldást jelenhet, ha egyszer leül és végiggondolja, hogy mi történhet a legrosszabb esetben? Megbukik a vizsgán. És utána? Hazamegy, kisírja magát. És utána? Napokig rosszul érzi magát, de a barátai és a szülei megnyugtatják, hogy bármi történt is, szeretik magát…
    Játssza le a legrosszabb forgatókönyvet lelki szemei előtt és meglátja, hogy nem fog történni semmi olyan, amit ne lehetne elviselni. Próbáljon a jövőből visszatekinteni erre a problémára. Nézzen vissza 1 év, 3 év és 5 év távlatából. Ilyen távolságból már jelentéktelen esemény lesz a mostani izgulása és az egész tortúra. Megkapja a jogosítványt és vezetni fog. 1 év múlva pedig már egyáltalán nem gondol a történtekre, és teljesen más problémák fogják foglalkoztatni.
    A vizsga szempontjából hasznos módszer ha elképzeli a lelki szemei előtt, hogy sikeresen vizsgázik. Próbálja minél részletesebben elképzelni a vizsgát, hallja a környezet hangjait, érezze a szagokat, ahogy megfogja a kormányt. Próbálja a lehető legpontosabban elképzelni a vizsgát, és természetesen alakítsa úgy az eseményeket, hogy ön a végén megkapja a jogsit és levizsgázik. Meglátja, sikerülni fog!

    Dóra

  39. Linda says:

    Tiszteletem!
    Elnézést, hogy levelemmel zavarom. Böngészgettem a neten és rá találtam az Ön oldalára, ahol sok hasznos dolgot olvastam. Letöltöttem a Végy egy nagy levegő című könyvét is. Ugyanis nehézlégzési problémáim vannak, ami fogalmam sincs mitől lehet, de az életemet megkeseríti. Sejtésem van a tüneteim alapján, hogy esetleg pánikolás. Azért írok Önnek, mert a tanácsát és meglátását szeretném kérni. Az egész úgy kezdődött kb. 3 hónappal ezelőtt, hogy este lefeküdtem (sajnos dohányzom) és előtte elszívtam egy cigarettát és hevesen neki állt dobogni a szívem, de úgy, hogy azt hittem kész vége ez szívroham, nagyon ijesztő volt halálfélelmem lett amitől elkezdtem remegni, reszketni, izzadt a tenyerem. Azóta egyszer kétszer volt még ilyen de mellé még úgy éreztem sokszor, hogy a bal kezem is zsibbad, hála Istennek már több, mint egy hónapja nem jelentkezett ez a tünet, EKG-n teljesen rendben volt. Aztán kb. 2 és fél hónapja jelentkezett a fulladás, már nem is tudom melyik a rosszabb… Nagyon ritkán még érzem a szívdobogásomat is, de már nem olyan hevesen. A fulladásom olyan érzés mintha alig akarna be jönni az orromon levegő, vicces de mintha kemény lenne a levegő, zsibbad az orrom is tőle meg néha az arcom is, nyugalmi állapotban is jelentkezik és munka közben is ahol üvegeket válogatok meg rekeszeket emelek. Az otthoni légkörtől annyira nem fulladhatok, mert gondoltam erre is, mivel 2 hónapja Németországban vagyok dolgozni a párommal. Mintha már nem automatikusan venném a levegőt, hanem nekem kellene szabályoznom, megküzdenem érte, mellkasi fájdalmam nincs kicsit hátul a lapockánál fáj a hátam, de az azóta van mióta itt dolgozom és azt gondolom attól lehet. Olvastam a túl légzést, lehet attól zsibbad be az orrom, attól fáj többször a fejem és attól nehéz az egész? Hozzá teszem 2-3 évvel ezelött meg nehezen nyelési problémáim voltak, nagyon nehezen tudtam csak nyelni, szoritás volt a torkomban, voltam vele fül-orr-gégészeten ott nem találtak semmit, elküldtek allergiavizsgálatra és vérvételre ott sem volt semmi probléma még légzésfunkciót is csináltak akkor és rendben volt. Végül nyaki ultrahangon voltam ott sem találtak semmit és azóta lekopogom ezzel már nincs problémám. A nehézlégzésem csak akkor nincs miután elaludtam, de amint felkelek általában elö jön. A tanácsát, meglátását szeretném kérni, hogy Ön szerint ez szervi, lelki vagy esetleg pánik probléma. Köszönöm, hogy elolvasta a levelemet és ha lesz egy kis ideje kérem válaszoljon. Köszönöm! Szép napot! Linda

    Válasz:
    Kedves Linda!

    Alapvetően úgy gondolom, hogy a megváltozott élethelyzet okozza a nehézlégzést. Emiatt jobban szorong, kapkodja a levegőt, ami okozhat fulladást, szapora szívverést, stb. Ennek ellenére, ha van rá lehetősége, akkor csináltasson egy vérképet, és pajzsmirigyvizsgálatot, mivel vérszegénység és hormonzavar is okozhat nehézlégzést. Ha a vizsgálatok negatívak, akkor szinte biztos, hogy lelki alapon van a rosszullét, ilyenkor próbáljon egyenletesen és lassan lélegezni, még ha ez eleinte nagyon nehéz is.
    Jobbulást!
    Dóra

    • Linda says:

      Köszönöm kedves válaszát! Egy vérvételre majd ha haza jutok valószinüleg elmegyek, amúgy a szivpanaszom amikor volt a doktornö is pajzsmirigyet akart vizsgáltatni nekem de az 2 évvel ezelött rendben volt. Amúgy vérszegénységem gyerekkorom óta van de panaszokat nem okozott a sápadtságon kivül. Elolvastam a könyvét és tapasztalom, hogy hasznos. Köszönöm és bizom benne, hogy kigyógyulok ebböl a nyavajából! :)

      • Linda says:

        Kedves Doktornö!
        Tegnap éjjel már nagyon el kapott munkahelyen a fulladás úgy éreztem végképp nem kapok levegöt. A kollégám elvitt be a kórházba, ahol EKG-t csináltak, a fülcimpámból vettek vérmintát, hogy megnézzék az oxigénszintemet meg a ph értékemet, laborvizsgálatot csináltak és infúziót kaptam. Az EKG-m nem volt teljesen tökéletes, de a doktornö azt mondta ezzel nem kell foglalkozni ez maximum 60 éves korom felett számitana egy kicsit, a labor eredményem jó lett igy haza engedtek, azt mondták ez stressz, a fejemben kell rendet raknom, sajnos ezt csak én tudom megoldani, vegyem egyenletesen a levegöt, mert azt hallotta, hogy szuszogok meg még vérnyomást mértek. De mellette szédülök is olyan mintha hirtelen puff kihagynék egy pillanatra, az nem tudom mitöl lehet lehet kimerültség az egésztöl, hogy már ennyi ideje tartott, a fulladásom viszonylag már jó, remélem eltünik. Önnek mi a véleménye az egészröl? Mikkel segithetek magamon, hogy még teljesebb életet élhessek? Elöre is köszönöm válaszát! Linda

  40. Edina says:

    Üdvözlöm!

    5éve felköltöztem Budapestre.Eleinte nem volt semmi gondom a tömegközlekedéssel de egy napon ahogy a buszon ültem levert a víz,remegett kezem-lábam, szaporán vert a szívem és éreztem hogy le kell szálnom a buszról mert a hasmenés is rámjött. Ezután szinte naponta jelentkeztek ezek a tünetek ahogy munkába mentem. Végül már 2 megállóként le kellett szálnom a buszról,metróról,villamosról főleg ha sok ember utazott. Olyan szinten el lehetetlenítette az életem a pánik,hogy már csak itthoni munkát tudok végezni.Mivel vidéki vagyok így a hazautazásomat borzasztóan megnehezíti a pánik. Csak vonattal tudok utazni ha a buszra gondolok azonnal lever a víz és remegni kezdek.Ha csak fél órára kell elmennem itthonról akkor csak úgy merek elindulni hogy előtte már reggeltől nem eszem nem iszom és hasfogót veszek be mert ez a legnagyobb baj,hogy indulás előtt többször is elmegyek vécére mert úgy érzem hasmenésem van holott néha csak inger.Nem szeretnék nyugtatón élni,próbálom ezt agyban megoldani de attól félek nem megy csak gyógyszerrel. Mit tehetnék ezellen? Kérem segítsen mert borzasztó így az élet!!!! Hová forduljak? Pszichológushoz? Tisztelettel: Edina

    Válasz:
    Kedves Edina!

    Itt az ideje szakember segítségét kérni! Keressen fel egy pszichológust, akiben megbízik és az ő segítségével kezdjenek dolgozni ezen a helyzeten. Szerintem menni fog ez gyógyszer nélkül is, kitartás!

    Dóra

  41. Józsi says:

    Nálam kb 3-4 hónapja kezdődött az egész, nagyon megijedtem tőle. Egy átlagos nap volt az irodában és egy frissen főzött kávé után voltam. Előzőleg hónapokig csak tejes kávét ittam, ezen a napon viszont kipróbáltam az új kávéfőzőt. Ültem a számítógép előtt és egyszer csak azt éreztem, hogy egyre feszültebb vagyok, furcsa érzéseim támadnak és nem kapok elég levegőt. Igyekeztem mélyen lélegezni és lassan kifújni, de a problémát ez akkor nem enyhítette, sőt. Kénytelen voltam felállni és kimenni friss levegőt szívni. Remegtek a végtagjaim de lassan úgy éreztem, hogy jobban vagyok. Viszont amint visszamentem és leültem az asztalomhoz, szinte azonnal újra kezdődött… Akkor kimentem arcot mosni, tettem egy kört az irodában, mindenkivel beszéltem akivel csak tudtam, hogy elvonjam a figyelmem. Érdekes módon ha másra fókuszáltam, és nem a tüneteimre, akkor mintha pillanatokra visszakaptam volna az irányítást a testem fölött.

    Azóta egy csepp kávét nem ittam, de sajnos a tünetek visszatértek. Itthon, tévézés + vacsorázás közben jött rám a roham, fel-alá járkáltam a szobában és kinyitottam az összes ablakot, ekkor hamarabb elmúlt. Azóta már utána olvastam és igyekeztem megbarátkozni a gondolattal, hogy ez létezik, lappang és ha jön akkor tudom hogy mi az. Kezelni viszont baromi nehéz, a halálfélelem kemény dió.

    Gyerek ill. tini koromban nagy ritkán előfordult, hogy éjszaka arra eszméltem, hogy nehezen tudom csak venni a levegőt, olyan mintha valami gátolna ebben, izzadok és egyszerűen nem bírok felébredni. Ez egy éber állapot volt mindig, amikor tudatában voltam, hogy mi történik de nem tudtam magamhoz térni. Ha elkezdtem magamban ismételgetni, hogy ez egy álom, ez nem valóságos, minden rendben, akkor pillanatok alatt felébredtem, a nehéz légzés megszűnt és meg tudtam nyugodni. Ennek én akkor nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, de ma már tudom, hogy többek között ez is a pánikbetegség egyik tünete…

    Most is érzem. Ma délelőtt egy 2 másodperces szívdobogás érzés elég volt ahhoz, hogy elinduljon a hullám. Elmentem edzeni, ami nagyon jól ment, kutya bajom nem volt. Hazajöttem, ettem, leültem, és amint rá gondoltam, elkezdett újra előjönni. Most, hogy ezt írom és eszemben van, újra érzem, hogy kerülget, alattomos egy jószág ez…

    Józsi

    Válasz:
    Kedves Józsi!

    Alattomos jószág, bizony, de úgy veszem ki a leírásából, hogy a figyelemelterelés segít. Ha ez így van, akkor ezzel a módszerrel kell élni. Ha jön a rosszullét, akkor terelje el a figyelmét, tudatosan gondoljon másra, kezdjen számolni, intézze el a hivatalos ügyeit, csináljon vmi olyat, amire oda kell figyelnie és nem ér rá magát elemezgetni.
    A testi tünetek nem veszélyeztetik az életét, próbálja ezt erősíteni magában! Bárhol, bármikor érezheti egy kicsit magát rosszul, ne tulajdonítson ezeknek az érzéseknek nagy jelentőséget. Egy kis szívdobogástól még nem lesz baja, éppen ezért nem is kell félnie tőle. Minél nagyobb figyelmet fordít a túnetekre, annál valószínűbb, hogy egyre több mindent vesz észre vagy egyre erősebben jelentkeznek ugyanazok a panaszok.

    Jobbulást!
    Dóra

  42. anita says:

    Izzadás,Sziv dobogásérzet, izgatottság, zavaros látás, de miért csak akkor jelentkezik mikor nem othon vagyok. Hogyan győzhetném le 24 évesen mit tehetnék?

    Válasz:
    Kedves Anita!
    Valószínűleg azért jelentkezik távol az otthonától, mert az gondolja, hogy otthon biztonságban van, viszont mindenhol máshol baj érheti vagy kellemetlen helyzetbe hozhatják a tünetek.
    A legyőzésére a legjobb mód, ha megtanul valamilyen realxációs technikát és ennek birtokában szembenéz a szorongásos rosszullétekkel.
    Üdvözlettel
    Dóra

  43. Szilvia says:

    Tisztelt Dóra!

    7 éve küzdök pánikbetegséggel ill.ekkor fordultam elöszőr orvoshoz.Sikerült egy nagyon kedves Doktornőt találnom akivel emailben a mai napig tartom a kapcsolatot.Van egy másik doktornőm is aki a gyógyszereimet írja fel ,Ő is végtelenül kedves,megértő és segítőkész.A problémám az ,hogy 21 hetes terhes vagyok és ezért elhagytam a gyógyszereimet.Frontint szedtem ill.paroxatot.Sajnos még teherbeeséskor szedtem a gyógyszereket,ez sok szorongás okozója is ,pedig voltunk genetikai tanácsadáson is ez miatt és azt mondták ezek a szerek nem magzatkárosító hatásuak.Eddig a leleteim mind jók.4 éve és tavaly is voltam egy teljes kardiológiai kivizsgáláson(holter EKG,szív ultrahang,vérnyomásmérés).Minden eredményem jó.Mégsem hagy nyugodni a dolog,mert amikor nem szedek gyógyszert sűrűn jelentkezik palpitáció érzés és számomra ez ijesztő ugyanakkor idegesítő és elkeserítő.A kardiológus doktornő megmondta ez nem szervi eredetű,de én most mégis aggódok.Ön szerint keressem fel újra ? A férjem nagyon unja ezt már és én is ,de mégis. Azaz igazság ez magánrendelés keretében történik ami nem kevés pénz,és most ,hogy jön a 4.baba minden forintra szükség van.Válaszát előre is köszönöm.

    Válasz:
    Kedves Szilvia!
    Először is gratulálok a 4. babához, én maximális csodálattal adózom az olyan embereknek, mint ön.
    A válaszom a feltett kérdésekre a következő: ha minden kardiológiai lelete negatív, akkor én nem látom szükségesnek, hogy újra és újra felkeresse a magánrendelést, mert csak a pénzük megy el, és úgyserm találnak semmit. Az alkalmanként jelentkező heves szívdobogás egyébként sem árt a babának, hiszen akkor egy várandós nő soha nem mehetne fel a negyedik emeletre a lépcsőn és nem is sportolhatna soha.
    Aggodalmaskodás helyett azt kellene erősítenie magában, hogy ön nem beteg és a tünetei sem ártanak a babának. Próbáljon relaxálni, jógázzon, meditáljon, ezek megnyugtatják és az izomzatát is átmozgatják. Ha jelentkezik a heves szívverés, akkor ne tulajdonítson neki nagy jelentőséget. Terelje el a figyelmét a problémáról, csináljon valami olyan dolgot, ami leköti a figyelmét és nem önmagát vizsgálja állandóan.
    A folytonos aggodalmaskodás sokkal többet árt, mint az átlagosnál kicsit gyorsabb szívverés.

    Minden jót!
    Dóra

  44. razormester says:

    Nekem pár napja kezdőtt a dolog a munkahelyen,napi 13 órát dolgozok heti hat napot szombat kivitél akkor csak 8 at.
    pánik tünetei jelenkzetek rajtam,szapora szívverés ,légszomj,gyomortáji fájdalom.Be kell hogy valljam,igazából hogy nem tudok eleget pihenni,családi gondok is vannak itthol.közrejátszhat-e ennek az előjöttében?szinte egész nap fent álltak a tünetek,olykor sikerült másra koncentrálnom enyhültek,hazaértem és szinte meg is szüntek a tünetek,összesen 2 szer fordult ez elő?Mit tehetnék ez ellen?
    Segítséget előre is köszönöm!

    Válasz:
    Kedves Rázómester!

    A szervezetet nem lehet korlátlan ideig kizsigerelni, a túlhajszoltság megbosszulja önmagát. A folyamatos stressz (mert a mindennapi pihenés nélküli munka ennek számít), a családi konfliktusok mind-mind hozzájárulnak a szorongásos rosszullétek kialakulásához. A megoldás az, ha megpróbál olyna munkát keresni, ahol nincs folyamatosan igénybe véve. Tudom, ezt nem mindig könnyű megfogadni, pláne nem ilyen gazdasági helyzetben. Ha nem lehetséges a váltás, akkor javaslom, hogy keressen olyan “csapokat”, ahol le lehet engedni a gőzt. Ilyen lehet a sport, a relaxáció, a jóga, valamilyen hobbi, kiadósabb pihenés…
    Dóra

  45. Krisztina says:

    Nem tudom,hogy megfogalmazni sajnos.
    Mostanába elkezdett görcsölni a szivem,és igen elkezdem ugy venni a levegöt mint akit most mentettek ki a vizböl.Szédülök,igazából nem gondoltam volna hogy a lelki dolgok ennyire a rámennek a szervezetre…Multkor lefeküdtem aludni párommal,de nem tudtam elaludni,elkezdett forogni a szemem,alig birtam leálitani.
    Nem értem ilyen még nem történt velem soha elkezdtem sürün venni a levegöt párom megnyugtatott….20 éves vagyok és elvileg papiron egézséges

    Válasz:
    Kedves Krisztina,

    Ha papiron egészséges, akkor ezek a tünetek szorongásos eredetűek lehetnek. Meg kellene szüntetni a stresszforrást az életében, ha ez lehetséges, a mindennapjaiba rendszert kellene iktatni, és elős lépésként oda kellene figyelnie a légzésére. Amikor azt tapasztalja, hogy kapkodja a levegőt, akkor tudatosan le kellene lassítani a saját légzését, és meglátja hamarosan elmúlik a többi tünet is.

    Üdvözlettel
    Veress Dóra

  46. Árpád says:

    Elfelejtettem mondani hogy Welbutrint, fél citaloprámot, és 0,25-ös frontint szedek be suliba menetel előtt! Kérem az előző kommentemre adjon tanácsot! köszönöm!

  47. Árpád says:

    Kedves Doktornő!
    Utóljára augusztusban irtam önnek hogy esti tagozatra fogok járni,vannak rosszulléteim és féltem az egésztől hogy majd közöttük rámjön és nem tudok majd vele mit kezdeni.
    Nos, mostanra oly módon “enyhült” a dolog, hogy nincs olyan gyakran rosszullétem,az osztálytársaim egytőlegyig mind kedvesek hozzám segitőkészek, De van hogy bemegyek a suliba és eltelik 1-2 óra aztán időközönként(nem minden nap, vagyis ezeken a napokon semmi probléma sincs, ilyenkor pozítív töltet fog el), elkezdenek zsibbadni a kezeim, amikor ezt észreveszem akkor kezdek aggódni, hogy ebből rosszullét lesz, aztán kézzsibadás után meg már mintha a fejemben elkezdene nőni valamiféle nyomás, feszítés vagy nemtom és olyan bizonytalanságérzet fog el, enyhén szédülök olyankor és azt érzem mintha bármelyik pillanatban elájulnék, úgy érzem tartanom kell a fejemet a könyökléssel mert hogy biztonságban legyek és ne essek fejjel a padra(bár életemben egyszer sem ájultam el idáig *lekopogom) és ekkor egész nap zsibbadás érzetem van nem tudom leküzdeni, bár volt már arra precedens nemegyszer hogy elkezdődött, aztán abbamaradt. Orvosok mindent átvizsgáltak rajtam és az összes eredményem naggyából jó lett.
    Kérem adjon tanácsokat mit lehetne ez ellen tenni amiben most vagyok, mert 1 hónap múlva érettségi és tartok tőle ha ez előjön, akkor nem lesz sikeres a vizsgám, és azt követő hónapban meg a szóbelim, mert lehet ez miatt a vizsgaelnökök előtt is rámjöhet ez a zsibbadás, szédülés érzés! Előre is köszönöm a fáradozását!

  48. Delancey says:

    Kedves doktornő!

    Nálam 2 éve kezdődött a pánik. Előtte is egész életemben szorongós tipus voltam, amihez még társult egy krónikus vastagbélgyulladás is. 2 éve mikor diplomáztam volt az első pánikrohamom, izzadás, remegés, az ujjam szinte összeragadtak annyira bezsibbadt a kezem stb., ez egyébként a buszon jött rám, úgyhogy onnantól kezdve nem mertem busszal utazni, egyedül emberek közé menni stb. Ekkor beutaltak pszichiáterhez,egy évig szedtem antidepresszánst és a tüneteim szinte teljesen elmúltak, igaz a szorongás megmaradt, de már gond nélkül el mertem menni bárhová. Viszont most hogy már egy éve nem szedek semmilyen gyógyszert, megint előjöttek a tünetek, eleinte csak szédültem és hányingerem volt (kizárólag csak olyankor ha nem otthon vagyok pl. munkahelyen vagy tanfolyamon) viszont most az utóbbi héten megint volt két pánikrohamom, olyankor azt érzem menekülnöm kell onnan ahol éppen vagyok. Nagyon kellemetlen, pedig a munkámat is szeretem, semmi megterhelőt nem csinálok, igazából nincs is okom arra hogy feszült legyek, de mégis… A kérdésem az lenne hogy, mit tudnék tenni a pánik elkerülésére? Nem szeretnék megint antidepresszánsokat szedni, mert szerintem hosszútávon nem megoldás. Mit tegyek olyankor mikor érzem hogy jön a roham? Igazábol már próbáltam gondolni mindenre, de nem segít, és minél jobban rettegek attól hogy nem tudom leküzdeni a rohamot annál inkább rámjön :( Ha olyankor bevennék pl. egy xanaxot az segítene?

    Válasz:
    Kedves Delancey!
    A Xanax átmenetileg jó megoldás lehet. Néhány esetben már a tudat is elég, hogy kéznél van a segítség, ha bármi történik. Azonban hosszabb távon nem javaslom, mert a rohamok sűrűsödni fognak és a vége az állandó gyógyszerszedés lesz.
    Ehelyett inkább azt javaslom, hogy tanuljon meg egy relaxációs technikát, amit a pánikroham alatt tud használni, és ezzel enyhíteni a tüneteket. A másik dolog, hogy erősítse magában azt a gondolatot, hogy nem beteg, és amit érez csak az elméjének a játéka. Éppen ezért baja sem lehet. Ezzel a gondolattal és a szorongásoldó módszer használatával kell túlélni a rohamot, és fokozatosan visszaszerezni az irányítást felette. Ha maga irányít, akkor a roham nem jelentkezik többet. Nézzen szembe vele bátran és mondja azt neki, hogy várja és jöjjön most, mert Ön most ad neki időt! Máskor nem lehet, csak most. Van 5 perce arra, hogy megmutassa, hogy milyen, amikor a legerősebbek a tünetek, aztán meg tűnjön el!

    Üdvözlettel
    Dóra

  49. Szandra says:

    Kedves Dóra!

    31 éves vagyok.. A szüleim 3 éves koromban elváltak, ami nagyon megviselt. Évente néhányszor – még egész kislány koromban – olyan érzésem volt, mintha egy kismadár repkedne a szívem helyén. Ilyenkor mindig rettenetesen megijedtem, hogy meg fogok halni. Aztán körülbelül 10 éves korom óta nem volt ilyen. Pár éve újra kezdődött, azonban most már naponta többször is akár. Voltam orvosnál néhányszor, csinált EKG-t és mindent rendben talált. Azt mondta, hogy ne stresszeljek. Általában estefelé és mikor lefekszem, kezdődik, hogy úgy érzem, össze-vissza ver a szívem. Ma már a gombóc is “ott” volt a torkomban, szinte megfulladok. Egyik éjjel is felébredtem és futkoztam a lakásban, hogy be kellene menni a kórházba, mert szívinfartusom lesz biztosan. Akinek elmeséltem ezeket a tüneteket, kinevetett. Ön szerint pánik beteg vagyok?! Ha érzem, hogy nagyon rosszul vagyok, mantrázom és mondogatom, hogy csak a tudatom csinálja ezt velem.
    Várom szíves válaszát!

    Válasz:
    Kedves Szandra!
    A gyermekkori “repdesést” a válás számlájára lehet írni. Amikor kicsit megemésztette a helyzetet, vagy elterelődött a figyelme, akkor jobban lett. A mostani helyzetet is nagyon hasonlónak látom, valószínűleg túlhajtotta magát, vagy ismét jelentkezett valami olyan probléma, amivel nem tud megbírkózni. A gyógyulásra több lehetősége van: jóga, meditáció, autogén tréning, relaxáció, stb.
    Én azt javaslom, hogy figyeljen oda a légzésére, amikor újra repdes odabenn a kismadár. Ne idegeskedjen feleslegesen, hiszen a szívének nincs baja. Erősítse ezt a tudatot magában, próbálja elterelni a figyelmét, és próbáljon nem rettegni. Tudom ezt könnyebb mondani, mint megvalósítani, de tudnia kell, hogy ha fokozottan figyel magára, akkor újabb és újabb aggasztó tünetekre lesz figyelmes. Ettől még idegesebb lesz, a végén pedig csinál magának egy teljes pánikrohamot, amiből nagyon nehéz kiszállni!

    Üdvözlettel
    Dóra

  50. Krisztián says:

    Jo napot! 20 éves férfi vagyok. 1 éve pánikrohammal vittek be a korházba ( szapora szivverés, remegés, légszomj, végtag zsibbadás ) ahol benttartottak vizsgálatokat végeztek rajtam de minden negativ lett és elküldtek pszihologushoz. Egyszer elmentem beszélgettem vele és 1 kis idö után jobban lettem elmult minden addigi tünetem. ( mellkhasi fájdalom, szivdobogásérzés, aggodalom, pánikolás ) De kb 3-4 honapja mikor beköszöntött a hideg elkezdtem szédülni. Elenjén nem törödtem vele de egyre többször érerztem és nagyon kellemetlen volt.A szédülés mellé végtang gyengeségem is volt még ien érzésem. A kezeimet meg a lábaimat sokszor nem érzem ( valamikor csak a bal oldalam gyengül el ) sokszor van ájulás érzetem, néha ugy érzem h a bal arcom ég, huzodik, a szemem viszket, arcom piros. Nem tudom hova tenni ezeket a dolgokat mert kivizsgáláson minden leletem negativ lett. ( EKG, vérvétel, vizelet, ) néha megijedek hogy az agyammal van valami gond. Válaszát elöre is köszönöm!

  51. Krisztián says:

    Jo napot! 20 éves férfi vagyok. 1 éve pánikrohammal vittek be a korházba ( szapora szivverés, remegés, légszomj, végtag zsibbadás ) ahol benttartottak vizsgálatokat végeztek rajtam de minden negativ lett és elküldtek pszihologushoz. Egyszer elmentem beszélgettem vele és 1 kis idö után jobban lettem elmult minden addigi tünetem. ( mellkhasi fájdalom, szivdobogásérzés, aggodalom, pánikolás ) De kb 3-4 honapja mikor beköszöntött a hideg elkezdtem szédülni. Elenjén nem törödtem vele de egyre többször érerztem és nagyon kellemetlen volt.A szédülés mellé végtan gyengeségem is volt
    (valamikor csak a bal valamikor mind 2 oldalon). Nagyon megijedtem ezektöl és azota sokszor rámjön ez a gyenge végtagok, ájulásérzet. Néha megijedek hogy valami az agyammal van. Mert
    minden kivizsgáláson voltam már ( EKG, vérvétel, vizelet, )és minden negativ lett és ezért nem értem a szédülés okát. Válaszát elöre is köszönöm!

    Válasz:
    Kedves Krisztián!

    Én javaslok még egy fül-orr-gégészeti és egy ideggyógyászati kivizsgálást is. Ha azok is negatív eredménnyel járnak, akkor valószínűleg szorongásos alapon alakulnak ki a panaszai, különösen, ha jót tett Önnek a pszichológus segítsége. Érdemes lenne tovább folytatni a pszichoterápiát és megtanulni néhány relaxációs és problémamegoldó stratégiát, amit hasznosítani tud a mindennapjaiban is.

    Üdvözlettel:
    Dóra

  52. Marcsi says:

    Sziasztok! Nagyon örülök ennek a témának.Az én törtnetem, hogy 20 évesen olyan volt az életem, hogy küzdöttem azért, hogy elfogadják, hogy depressziós vagyok. Lelki problémáim, rossz házasság stb. Szedtem a gyógyszert egy darabig, és jó lett. Szörnyű fejfájással 2001-ben kerültem újra pszihiátriára immár 41 évesen. Most már hamar elismerték, hogy depressiós vagyok, fel is írtak gyógyszert ami egy darabig segített is. Majd gyógyszer mellet jöttek a mélyhullámok. Az életem ekkorra már rendeződött, lelki proglémáim nem voltak, nyugodtnak éreztem magam. Mivel így is úgy is jöttek a mélyhullámok,és azt mondták egyre erősebb gyógyszer kell, így inkább abba hagytam lassan a gyógyszer szedését. A gondolkodásmódomon próbáltam változtatni, és küzdeni. 2011-ben kezdődött a fulladásos téma. Már a gondolattól is majd meg fulladtam, hogy nekem ki kell mennem a lakásból. Az orvosom természetesen mindjárt a pszihiátriára irányított, mondván ez pánik roham. El is mentem, az első öt percben felírták a gyógyszert. Közbe jött egy utazás, ahol olyan ismerősökkel is találkoztam, akik szedik a mai depresszánsokat pánikra. Igaz, hogy jobban vannak, de szó szerint mint akik be vannak kábítózva. Ezek után ki sem váltottam a gyógyszert. Ha menni kell megyek, azzal a tudattal, hogy lesz ami lesz. Ha le tudom beszélni magam,hogy menjek valahova, akkor nagyon hamar lebeszélem. Ennek van egy előnye, nem járok állandóan boltba. A kérdésem a következő lenne. Mindennek van valami oka,hogy miért alakul ki. Met szerintem a laikus szerint a gyógyszer csak tüneti kezelést ad. De ha a bajt a gyökerénél kezelné, akkor jobb lenne. Mitől alakulhat ki? Itt gondolok ilyesmire, hogy amikor közeleg egy helyzet, és jön a pánik, akkor valami nem termelődik, vagy jobban termelődik, vagy valami ilyesmi. Hogy azon nem-e lehet segíteni. Vagy pl. alvási apnoém is van. Az oxigénhiánytól nem alakulhat-e ki? És akkor valamilyen formában az oxigénpótlás lenne a megoldás. Mint ahogy fentebb a fiatalember említette, hogy a mozgástól, sporttól helyre jött. Tudom, hogy a fő bűnös a stressz, de amikor stressel az emberk akkor a szervezetében, vagy inkább az agyában folyamatok játszódnak le. Mi történik ilyenkor? Péneken újra kell mennem a pszihológiára, és már előre félek. Félek az orvostól, félek a gyógyszertől. Hát ennyi. Bocs, hogy ilyens sokat kérdeztem, de nagyons szeretném tudni, mi a baj gyökere, hogy ne csak tüneti elnyomás legyen belőle. És ott elfelejtek mindent.
    Üdv. Marcsi

    Válasz:
    Kedves Marcsi!

    Rengeteg a kérdés, de igyekszem válaszolni. Bármilyen szorongásos problémának 3 forrása van: lelki-testi-érzelmi kimerülés. A 3 terület bármelyikének a “sérülése” elégséges ahhoz, hogy pánikroham, szorongás, vagy hasonló panasz alakuljon ki. Ezek mellet elképzelhető, hogy van genetikai öröklődés is, de erre még semmilyen konkrét bizonyíték nincs, csak családkutatásokból lehet tudni, hogy pl. szociális szorongástól szenvedő szülők gyereke nagyobb valószínűséggel szorong, mint az egészséges családból származó gyerekek. Az is bizonyos, hogy van személyiségtípus, ami hajlamosít a szorongásra, és az is lehet, hogy agyi kémiai folyamatok járulnak hozzá a tünetek kialakulásához. Ez utóbbi esetben a megoldás a gyógyszerszedés, mindenkor máskor a pszichoterápia és a relaxáció a legjobb kezelés.

    Dóra

  53. Betti says:

    Kedves Doktornő!

    Szeretnék egy kis segítséget kérni. Az én problémám már közel 6 éve fent áll sajnos, most leszek 23 éves. 16-17 éves koromban kezdődtek a tüneteim, rosszullétek, szédülés, remegés, hányinger, félelem, légszomj, szinte minden ami, ami a pánikrohamra jellemző lehet. Akkor még nem tudtam, hogy ez az lehet. Elküldtek mindenféle vizsgálatokra, persze mind negatív eredményel. Akkor kerültem egy pszichiáterhez aki gyógyszerekkel próbált kezelni, de mivel nem magán orvos volt ezért nem is nagyon foglalkozott velem. Pszichológushoz is jártam, aki annyiban segített, hogy hogyan kezeljem ezeket a rosszulléteket. Bár nehéz volt ezekkel együtt élni mégis , úgy ahogy, sikerült. A 6 év alatt voltak gyógyszerváltásaim is amit maximum 1 hét ‘rosszulléttel’ de ki lehetett bírni. De mostanában egy jó pár hónapja egyensúlyzavarokkal , szédüléssel, félelmekkel, és erős légszomjjal küzdök. Már 8 hónapja dolgozok, de az elmúlt időszakot már elég nehezen viselem, már nem tudom kezelni a rosszulléteket. Eddig Helex-et szedtem + még antidepresszánst, de most írtak fel nekem az antidepresszáns mellé Medazepam Teva-t. Nem tudom, hogy e miatt e de nagyon rosszul érzem magam. Az eddigi gyógyszerváltásaim sosem viseltek meg ennyire. Félek az útcán, nem tudok egyedül közlekedni, szédülök, egyensúlyzavaraim vannak, nem érzem a lábaimat, nem tudom érzékelni a körülöttem lévő környezetet. Emellett fennállnak a pánikrosszullétek, és nem tudom mihez kezdjek. Nem tudom, hogy tudok majd dolgozni menni, vagy, hogy egyáltalán ki tudok e még menni az utcára úgy, hogy ne jönnének rám ilyen rosszullétek. Azt sem tudom igazából , hogy mi segíthetne. Egy pszichiáter, egy pszichológus, vagy egy terapeuta. Vagy lehet, hogy ez az új gyógyszer majd segít csak egy kicsit még várnom kell? Mert igaz hogy még csak 3 napja szedem, de ennyire még sose szorongtam ezelőtt.
    Nagyon köszönöm előre is a választ, és nagyon örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra mert így most már be tudom azonosítani a problémáim okát. De igazából nem nagyon találni olyan orvost vagy pszichológust aki tényleg segíteni szeretne, de lehet hogy csak én gondolom így. Ha valaki más is tud tanácsot adni azt is nagyon szívesen veszem.

    Üdvözlettel : B.

    Válasz:
    Kedves Betti!
    A Medazepam okozhat szédülést, egyensúlyzavart, és a vérnoymást is leejtheti, ami járhat az Ön által tapastalt tünetekkel. Valószínűleg hamarosan elmúlnak ezek a tünetek, de ha mégsem, akkor jelentkezzen orvosánál és keressenek másik megoldást. Én egyébként javaslom, hogy jelentkezzen pszichoterápiára is. A pszichológus és a pszichoterapeuta kb. ugyanazt csinálja, ennél fontosabb, hogy kognitív viselkedésterápiában legyen jártas az illető, akit felkeres. A tartós megoldás mindenképp ez lenne.

    Dóra

  54. Paul says:

    Tisztelt Dóra

    Nekem sajnos fél éve teljesedet ki a pánikroham előtte is volt, de akkor nem igazán figyeltem rá!Nekem mindig a szívem vert gyorsan aztán kaptam rá béta blokkolot és el voltam vele!Féléve ezelőtt sajna csináltam butaságot ki próbáltam a herbál füvet mert mondták a többiek hogy ez legális 3mat bele szívtam rá 5 perc hirtelen jó kedv aztán el kezdett nagyon gyorsan verni a szívem kb 140nel be is vittek a korházba mert nagyon szédültem nem tudtam lábra állni. Korházba kiderült hogy tachycardiam volt, vérbe nem találtak semmit drog teszt is volt az is negatív!Azóta állandóan érzem a szívverést meg a mellkasomnál zsibadás érzés de ez nem mindig van csak mikor nagyon rá figyelek!Csak azt nem értem hogy mikor el megyek szórakozni és persze alkoholt fogyasztok utána nincsenek ezek a tünetek de mikor fel ébredek és ha nem vagyok ki tisztulva akkor sincs bajom csak miután tiszta vagyok egyből elő jön megint! Voltam orvosnál kardiologusnál nem találtak semmit!Őn szerint is pánikrohamom van?
    Napközbe el vagyok de mikor kezd sötétedni akkor jön elő a rohamok!mit tudok elenne tenni?és már kezd teljesen ki készíteni :S

    Válasz:

    Kedves Paul!

    Valószínűnek tartom, hogy pszichés alapú a probléma, különösen, hogy a kivizsgálás eredménye negatív lett, illetve az alkohol képes oldani a panaszait. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az alkohol oldja a szorongást és ellazít, ilyen körülmények közt pedig nem befelé, magára és a saját tüneteire figyel, hanem elterelődik a figyelme. Az este fokozódó rosszullétek is szorongásos eredetre utalnak. A megoldás is ebben rejlik, abba kellene hagyni az önvizsgálatot. Szedje a béta-blokkolót és minden alkalommal, amikor üjra a tüneteire tapad a figyelme gondoljon arra, hogy Ön nem beteg, nincsen a szívének semmi baja. Erősítse magában a tudatot, hogy ezeket a panaszokat csak a szorongás okozza, és lépjen tovább. Ha nem megy könnyen a figyelem elterelés, akkor keressen lila színű tárgyakat maga körül, számoljon 1oo-tól visszafelé hármassával, próbáljon valami olyasmit csinálni, ami koncentrációt igényel.

    Üdvözlettel
    Dóra

  55. Anita says:

    Szia Dóra!

    Az én történetem kb két évvel ezelőtt kezdődött. Munkahelyemől kifolyólag (ami nagyon stresszes volt) elkezdődött egy időszak az életemben ami azóta fel felbukkan sajnos.
    Először csak pánikrohamok jöttek elő, aztán már folyamatos szédülés (szédelgés) gombóc a torokban, bágyadság, olyan álmatag érzés, féltem kimenni az utcára emberek közé. Szinte csak arra vágytam, hogy aludjak, mert akkor nem éreztem ezt az érzést!
    A háziorvosom akkor felírt frontint amit szedtem fél évig, de olyan voltam mint egy zombi…
    Mindent kiprobáltam amit ilyenkor az ember elkeseredettségében kiprobál, de nem használtak! aztán elmentem egy pszihiáterhez aki végighallgatott rám sem nézett közben automatikusan felírt két gyógyszert… amit amikro beszedtem úgy kiütött hogy lábra nem tudtam állni. Az akkori barátom ezt látván kidobta a gyógyszereket és alternatív gyógyítást alkalmaztunk, vitaminok, sok sport.. aminek meg is lett a hatása majdnem egy évre eltűntek a tünetek, kaptam új állást, kiegyensúlyozott lettem! Szép volt minden!
    Aztán most két hónapja nincs munkám és újból visszajöttek ezek a tünetek és már nagyon elegem van belőlük! Félek, hogy ez mindig vissza fog jönni az életemben. És így nagyon nehéz élni!
    Tartom a lelket magamban, eljárok két naponta futni, megprobálok helyesen étkezni, de a folyamatos szédülés a gombóc a torokban, ami szinte sokszor mintha megfulladnék és a mellkasi fájdalom.
    (Hozzá teszem, hogy már tavaly kivizsáltattam magam tetőtől talpig semmi szervi bajom nincsen) És tudom, hogy ez pszihikai betegség….
    Tudnál valamit javasolni? Elő fog ez jönni mindig az életemben stresszhelyzet esetén?
    Válaszodat előre is köszönöm!

    Válasz:

    Szia!

    A rossz hír az, hogy a stressz provokálja a pánikbetegség kiújulását, így minden alkalommal, amikor érzelmileg, lelkileg megterhelő helyzetbe kerülsz, akkor újra előjöHETnek a tünetek. A legjobb lenne, ha folytatnád a sportolást és megtanulnál relaxálni. Ezt minden nap lehet alkalmazni a stressz hatásainak csökkentésére, illetve pánikroham alatt jelentősen oldja a tünetek intenzitását. Ezek mellett a legfontosabb, hogy erősítsd magadban a gondolatot, hogy képes vagy megküzdeni a problémával, hiszen korábban is sikerült már. A munkahelyi gondok rendezésével, újra egyenesbe fogsz jönni!

    Dóra

  56. Szilvi says:

    Szia Dóra!
    Én egy 38 éves, 3 gyermekes anyuka vagyok. Kb. 1 éve kezdőttek a problémáim. A férjemnek munkahelyi balesete lett, 3 hónapig nem kapott egy fillért sem, a lányom elkerült kollégiumba, én 8 év után mentem vissza dolgozni. Egyik nap minden előzmény nélkül elkezdett hevesen verni a szívem, 200/100 lett a v.nyomásom, kiszáradt a szám és azt hittem, h meghalok. A doki pánikrohamot állapított meg. Elmentem pszichiáterhez, írt fel gyógyszert, 3 hónapig szedtem, majd jól éreztem magam, abba hagytam. 1/2 év múlva visszaestem, kezdődtek újból a tünetek. Visszamentem az orvoshoz, coaxil 12.5mg-ot írt fel, r:1, E:1. Ezt már szedem 2 hónapja, de nem érzem, h jobb lenne. Állandó feszültség van bennem, gombóc a torkomba, állandóan úgy érzem, h nem tudok mélyet lélegezni. Este elalszok, 10 perc után felriadok/fogalmam sincs h miért/ és nem bírok vissza aludni, csak forog az agyam. Szeretném a tanácsodat kérni, h mit tegyek. Köszönöm válaszodat.

    Válasz:
    Szia Szilvi!

    Ha a gyógyszer biztonságot ad neked, akkor érdemes lenne lecsérélni a Coaxilt valami másra, lehetőleg arra, amit korábban szedtél, vagy azzal hasonló szerre. Emellett elkezdhetnél sportolni, rendszeresen mozogni. Tudom, ez nem könnyű 3 gyerek mellett, és már annyiszor hallottad, de a mozgás rengeteg feszültségtől megszabadít. Javaslom a sétálást, jógázást, pilatest. Ezek egyike sem nagyon megerőltető, és remekül formálja az alakot is. Ha nincs időd elmenni otthonról, akkor keress rá a YouTubon, találni fogsz gyakorlatsorokat, amit otthon is lehet csinálni. Ha lehetőséged van rá, akkor ajánlom még, hogy tanulj valamilyen relaxációs módszert, autogén tréninget, izomrelaxációt, stb. Ezeket a megfelelő pillanatokban alkalmazva csökkenteni lehet a szorongást!

    Dóra

  57. Német Gábor says:

    Sziasztok!!

    Gabi vagyok, 17 éves koromban kezdődött a Pánikbetegségem!!Megjártam majdnem az összes Kórházat,ügyeletet,háziorvost..Na a lényeg semmilyen,gyógyszer,semmilyen terápia nem segített!!!
    De nekem elmúlt,a rosszullétektől az évek alatt nem félni kezdtem,hanem feldühített minden egyes tünet!!Amikor eljutottam odáig ,hogy kezdődött volna egy újabb Pánikroham egyszerűen nem érdekelt,nos aki ezt érti az ki tud mászni belőle!Ez nem betegség,csak egy reakció ami nálunk Pánikbetegeknél ok nélküli ijedtség!!Tehát ,ha megijesztesz egy “egészséges ” embert úgy istenesen ő ugyanazt éli át amit mi a pánikrohamok alatt,csakhogy mivel ezek a rohamok igen ijesztőek és eleinte érthetetlenek számunkra,most 36 éves vagyok 24 évesen volt az utolsó pánikrohamom!!!Tehát lehet gyógyulni ,de nagyon fontos először megérteni és elhinni az orvosnak ,ezt a hihetetlen “betegséget” ellenkező esetben keményen el lehet süllyedni ebben a dologban,anyagilag,és amit végképp nem lehet vissza fordítani az elpazarolt idő!!!!!

    • Ádám says:

      Kedves Gábor!

      17 éves srác vagyok, nálam nemrég kezdődtek a rohamok… ( pont úgy 17 éves koromban ahogy nálad is ) kb 1 hónapja tartanak… az egész karácsonyom tönkre tették =/… nagyon nehezen de probálom néha tudom is őket irányítani…

      Van egy nagyon fontos közös tényezőnk… a düh… néha olyan gyűlöletet érzek ezen rohamok iránt, hogy normális állapotomban úgy érzem a dühöm képes lesz majd felül kerekedni a rohamokon a félelmemen amit akkor át élek, de valahogy sosem sikerül…

      szerteném veled valamiképp fölvenni a kapcsolatot, s szeretném ha megosztanád velem azt, hogy pontosan hogy tudott az akaratod a dühöd felülkerekedni ezen a ”démon”-on… :)

      Üdvözlet.

      Ádám

  58. . says:

    Köszönöm a válaszát!

    Még az lenne a kérdésem, hogy amennyiben tényleg erről van szó, akkor ez mennyire gyógyítható, mert hallottam olyat, hogy nem igazán, és inkább csak szinten tartható, de azért bízom benne, hogy ha amiket szeretnék megtörténnek az életemben, akkor helyrerázódnak ezek a dolgok – (parkapcsolat, stb.)

  59. Bernadett says:

    Kedves Doktornő!
    2011. Szeptemberében kezdődtek a rohamaim. Teljes kivizsgálásom volt makk egészséges vagyok. De még is rettegek a haláltól, nem merek egyedül maradni, egyedül elmenni valahova. a tünetek közül mindegyik megszokott jelenni:
    - Szívdobogás
    - Mellkasi fájdalom
    - Fulladás
    - Gombóc
    - Remegés
    - Stb.
    Elmentem pszichológushoz aki felírt gyógyszert pontosabban a cipralexet. Decemberben voltam élősszőr a pszichológusnál, utána három hétre rá kaptam időpontot. Most pedig 2 hónap múlva kell mennem. Nem kevés ez? Előre is köszönöm a válaszát!

    Válasz:
    Kedves Bernadett!

    Most a gyógyszer beállítása folyik. A 3 hetes időpontot azért kapta, mert addig már kiderül, hogy hatásos-e a gyógyszer, nincsenek-e komolyabb mellékhatások, ami miatt abba kellene hagyni a szedést. Valószínűleg ilyenek nem voltak, így kapta a későbbi időpontot, amikor is az újabb adag felírása fog történni.
    A gyógyszeres kezelés mellett érdemes lenne relaxációt is tanulnia, hogy oldani tudja a pánikkal együttjáró rosszulléteket.

    Veress Dóra

  60. László András says:

    Hello,érdekes az én problémám,nem tudom találkoztatoke hasonlóval.
    Kb 10 éve van jogsim,és olyan 2 éve rám jött vezetés közben egy olyan érzés,amitöl nem tudok egy idö után gyorsan hajtani (100km/h fölött) olyan érzetem támade mintha mennék le az utrol,alig tudok a sávom közt maradni.Régebben 160 km/h nem okozott gondot,most ilyen 80akkal járok. 32 éves vagyok,kérlek ha tudtok segitsetek,vane köze a pánikbetegséghez az én problémámnak,vagy mi lehet még??? Köszönöm elöre is.

    Válasz:

    Egy szemészeti, fül-orr-gégészeti és neurológiai kivizsgálás jó lenne, mivel okozhat hasonló problémát az egyensúlyérzékelő rendszer betegsége is. Ennek ellenére, ha alacsonyabb sebességnél nincs baj, akkor valószínűleg pszichés eredetű a probléma.

    Veress Dóra

  61. . says:

    Még egy dolog amit szeretnék megemlíteni, nemtudom mennyire játszhat közre, de érdekes…
    Az imént olvastam még itt az oldalon a füves cigi negativ hatásait…tanulságos – Egyszer próbáltam ki, 2010 szeptemberében, rögtön mikor egy uj illetö társaságba keveredtem, új környezetben és úgy hogy 2-3 energiaitalt megittam előtte – persze nyomták szöveget hogy ennek nem volt köze ahhoz ami történt ugyanis…

    Túlszívhattam magam, rögtön elsőre, kis jókedv után, végighatolt bennem a THC, tetőtöl talpig, fogaimban is éreztem, az egész idegrendszert érintette, mellkasom is minden, 5-10 perc után, meg azt hittem hogy meghalok, halálfélelem, remegés, iszonyatos szívdobogás, elmondhatatlanul szörnyű volt…

    Kérdés pedig, hogy az nem lehetséges, hogy a THC vagy ez az anyag bármi is, még mindig jelen van a szervezetemben és ez okozhat valamit ? Még ennyi idő után is, annak ellenére, hogy akkor ott 1-2nappal rá már nem volt semmi bajom, tünetem

    Válasz:

    Kedves Kérdező!

    A Marihuána okozhat pánikrohamot. A 2-3 doboz energiaital meg olaj volt a tűzre. Ennek ellenére nem hiszem, hogy a mostani állapotával összefüggésbe lehetne hozni ezt.

    Veress Dóra

  62. . says:

    Ja meg, pl a héten volt olyan, hogy 3 nap este lefekvéskor rossz volt, akkor volt h kb 1 órát szenvedtem – már szinte tudtam előre hogy nem lesz jó (nem belemagyarázás, és hogy akkor biztos ezért volt rossz) aztán 3 nap után megint jó viszonylag türhető volt – most tegnap a semmitől megint jön ez az egész
    Néha, mert tényleg ritka, de jobb válamba érzek sugárzást vagy hát fáj a vállam, tompa nyomás folyamatosan, akkor szívrésznél semmi fájdalom kb.

    Ja meg ami durva volt, hogy szintén az elmúlt egy hét alatt kábé olyan is volt, hogy 2 napig, középen szegycsontnál körülbelül folyamatos nyomó, kicist szórító érzés – le se …. tam mert amúgy ha ez se lett volna, akkor tökéletesen éreztem volna magam és még mindig jobb volt mikor a szívemnél vagy hol fáj

    “Különöben is az egész olyan, mintha valaki lenyomna egy gombot és akkor fáj, viccesen hangzik, csak úgy kitaláltam, viszont a baj az, hogy a gombot folyamatosan nyomvatartják általában…”

    Válasz:

    Kedves Kérdező!

    Talán ott kezdem, hogy az elme hihetetlen dolgokat tud produkálni. Utánozhat bármilyen testi tünetet és előidézhet bármilyen érzékszervi hatást, ami a megtévesztésig élethű. Éppen ezért szoktuk javasolni, hogy először vizsgálatssák ki a testi tüneteket, és ha minden rendben, akkor lehet csak lelki problémára gyanakodni. Az Ön esetében egyébként felmerül még a reflux lehetősége is a testi okok között, ennek is érdemes lenne utánajárni.
    A szorongásos tüneteket testi, lelki vagy érzelmi kimerülés okozza. Az Ön esetében a túlhajszolt életmód, illetve az említett érzelmi trauma elégséges lehet a tünetek megjelenéséhez. Ebben az esetben az sem számít, hogy nem akkor jelentkeztek a tünetek, amikor a legrosszabb periódusában volt, mert általánosságban elmondható, hogy akkor a legrosszabbak a szorongásos tünetek, amikor már elmúlt az igazi pszichés megterhelés.
    Mindezek mellett úgy gondolom, hogy az éjszakai panaszainak egy része az elalvással van összefüggésben. Az alvás kezdeténél a test ellazul, és ezt élheti meg úgy, mintha egy hullám futna végig, illetve ez okozhat végtagrángást is. Az egyébként teljesen normális tünetekre félelemmel reagál és emiatt hirtelen felébred. Majd amikor üjra megpróbál elaludni, megint jelentkeznek a panaszok. Egészen addig, amíg már annyira fáradt, hogy nagyon gyorsan elalszik.
    A mellkasi panaszai lehetnek szorongásos eredetűek, különösen ha a szívének semmi baja. Ebben az esetben azt kellene erősítenie magában, hogy Ön egészséges és nincs semmi baja. Nincs szívinfarktusa és agyvérzése sem lesz. Ez azért fontos, mert ha ezt el tudja fogadni, akkor már félni sem fog annyira a mellkasi fájdalomtól, ezzel pedig megszakítja ezt az öngerjesztő mechanizmust.
    A megoldás egyébként lehet a gyógyszeres terápia, de jobb lenne ha egy pszichológust keresne fel, aki segít legyőzni ezeket a szorongásos panaszokat.

    Veress Dóra

  63. . says:

    Kedves Doktornő!

    23 éves vagyok, most találtam rá erre az oldalra, szeretnék most írni, kérdezni Öntől

    Tegnap, ma hajnalban – 2 és fél órán át szenvedtem, nem tudtam elaludni és azt hittem nagyon rossz vége lesz a dolognak, többször megfordult bennem, hogy hívom a mentőket

    Nagyon durva volt…igazából a legnagyobb bajom, hogy nemtudom mi a bajom – az elmúlt fél évben, lehet kicsit több, azóta van ez a dolog, hol aránylag jó, hol nem

    Az életmódom, nem megfelelő, de emiatt biztos, hogy nem kéne ilyenek történni velem, előtte semmi bajom nem volt…szeretném visszakapni a régi életemet

    Tegnapi nap kés délután felé (mikor elkezdett esni az eső…talán ennek is van vmi köze hozzá nemtudom) a SEMMITŐL elkezdett megint fájni a szívemnél, kellemetlen volt nagyon, hol jobb hol rosszabb, nem igazán akart elmúlni és aztán mikor hajnalban lefeküdtem fürdés után(eközben se volt jó, pedig ez szokott használni) lefeküdtem, kb hajnali 3 kor – mindegy hogy fordultam nemvolt jó – aztán ami néha szokott lenni, megint jött, de most még annál is rosszabb volt, nemtom agyvérzés szélütés vagy mi a fészkes fene ez, de a mellkasomtól vagy nem is tudom egy megzuhanás ment a fejembe, egy hullám ami végigmegy rajtam, mikor úgy aludnék el kb. ilyenkor nagyon hirtelen felkelek és el is megy, mintha újraindulna bennem vmi, nem is tudom, a tegnapi viszont durvább volt, mert egyből löktem le magamról a takarót és ugrottam ki az ágyból és indultam ki a szobából mire elmúlt, visszafeküdtem, nem volt jó, aztán megint volt ilyesmi érzés nem is egy, de már enyhébb, a szívem körül mindig nem volt jó, többször felkeltem, fájdalomcsillapito nemvolt, ugyhogy ittam egy magnézium pezsgötablettát – nem bírtam lenyugodni se már, mindenre gondoltam…húúúúú iszonyat volt…
    Most se vagyok annyira jól, ha tippelnem kéne, lefekvéskor megint rosssz lesz.

    EKG rendben volt, Szívultrahang is, korábban vérvétel is…pszihiáter irt még összel gyogyszert, ami nemvolt jó, meg nagyon értelme se volt, Frontint biz. ideig szedtem, naponta 1-2 maximum, de már azt se szedem, nem is számitott hogy nem szedtem frontint –

    Napközben hol szinte teljesen jól vagyok, hol nem…összevissza- számít az is olykor h beszélek vagy sem, vagy csak egyedül vagyok…hogy mennyire foglalom le magam stb.

    Eléggé kikészit már ez az egész, dehát szerintem ez érthető, és hol elhiszem, hogy ez vmi pánik dolog hol nem…ANNYIRA FIZIKÁLIS AZ EGÉSZ úgyérzem hogy ez nem lehet pánikbetegség, sokat agyalok, de emiatt se fogja rá senki, hogy ez tuti az, hiszen szerintem mindenkit megviselne ilyen hosszú időn át ennyi kellemetlenség és akkor A FENÉBE IS SENKI NEMTUD BIZTOSAT
    A nyomorék orvosok, majdhogynem elhajtanak, pl kardiológus szakorvos…hogy mennyire nincs bajom stb.

    De könyörgöm, akkor csak úgy kitalálom, 2011 év eleje: kevés alvás, korán kelés, kávé, stresszes, monoton, pörgő munka – halálfélelmek, rosszullétek szívtájékon, nagyon nagyon rossz…kávét nem bírtam, biz. idő után tavaly év eleje óta egyáltalán nem is iszok kávét, előtte is nagyon ritkán, de az akkor pár hetes, hónapos életvitelem, miatt, vmi gáz lett, (2-3 óra alvás aztán kávé, meló…) utánna ez elmúlt, nem volt semmi gond – majd mellkasomon, oldalbordánál, elöször jobb oldalon folyamatos nyomó érzés, hónajtól lentebb, nagyon kellemetlen volt, utánna volt hogy szüntelenül köhögtem, sok ideig, meg beteg is voltam és alig maradt a köhögés abba, több hét kellett, tüdöszürün voltam, elvileg negatív lett….azért mondom, mert ott is az a idős vizsgáló orvos pfff nahát mind1…megsóhajtani kellett volna elvileg, amire én rá is kérdeztem, de nem nem, az csak annak akinek nagy a hasa meg ilyesmi ez volt a válasz… utánna ismerös mondta h azért kell mert akkor a tüdö megtelik levegövel és úgy látszik jobban minden – aztán úgy rendbe lett minden – 2011 március vége, két különböző nap, tán egymástkövető is volt de nem biztos… nagyon NAGY PSZIHÉS SOKKHATÁS ÉRT, szintén késő hajnalban (mind1 mi miatt, amit akkor nem igazáén tudtam feldolgozni, de kábé egy szülö elvesztéséhez tudnám hasonlítani stb. fejembe szállt, lefehérdetem, beszélni alig tudtam, összeesés keringetett stb. – anyum már felvolt, le is mentem akkor, és vizet ittam, meg meséltem neki mi történt, persze nem igazán örült vagy nem is értett meg, merthogy még mindig felvagyok, csinálom a hülyeséget stb.

    Na valahogy ezekután kezdődött ez a rendszeres, kábé napi szintű dolog … próbáltam összerakni a képet, időrendbe stb.

    Szóval több mint féléve van ez az egész…szívtáji fájdalmak, több tónusú, vagyis többfajta fájdalom, többfajta erősségű és nem mindig csak ugyanott fáj, de mindig a bal mellrésznél, szívnél

    Nem gyakori, de zavaró és tapasztalom még általában lefekvéskor, ritkán napközben is, hogy reflexszerű végtagmozgásom van, pl ágyban fekszem, oldal, egyik lábam refleszszerüwen ugrik egyet, vagy néha kezem kicsit, meg ilyesmi…

    Kávét, energiaitalt egyáltalán nem bírom, persze energiaitallal se volt SOHA gondom, mostha innék, már érezném a szívemnél ennyi
    Alkohol szintúgy, soha semmi bajom nemvolt vele, most szórakozni is már rég voltam, de pl minimális alkoholtól már rossz lenne…tiszta vicc

    Na és akkor derítse ki az ember hogy mi a bajom 23 éves srácként…mikor olyan kedvesek az orvosok stb. meg milyen vizsgálat kéne ami teljesen kimutatná hogy mivan…komolyan, elegem van már

    Kérem Doktornő, ha tud segítsen – megpróbáltam egyszerüen leirni, de részletesen a helyzetet, mégha kicsit zsúfoltan sürítve is…
    Amennyiben lehetséges email címre is küldje el válaszát…
    Köszönöm szépen!

  64. anikó says:

    Kedves Dóra! 56 éves vagyok és kb. 1 éve szorongok. Azóta mióta megtudtam, hogy refluxos vagyok. Szedek rá gyógyszert, de néha pánikrohamok törnek rám,(gyomorégés, hátfájás, szédülés, puffadás, szorongás, mellkasi nyomás nehézlégézs stb) A pszichiáter Spitomint írt fel, szedem is, de mégis előjönnek ezek a pánikos tünetek. Eltartanak vagy 2-3 óráig, nagyon rossz közérzettel járnak.
    Kérdésem szedjem-e tovább a gyógyszert? Autotréninggel szoktam ellazulni, de nem mindig sikerül. Néha annyira feszült vagyok, hogy képtelen vagyok ellazulni. Hogy tudnék ezen változtatni?

    Válasz:
    Kedves Anikó!

    Ha a gyógszer nem hat, akkor vissza kellene menni a pszichiátriára, és vagy emelni az adagon, vagy másik gyógyszerre váltani. Emellett folytassa az autogén tréninget és ne vegye el a kedvét az átmeneti sikertelenség! Gyakorlojon szorgalmasan és egyre több esetben jár majd sikerrel!
    Az életmódjáról nem sokat ír, de ha megoldható, akkor jó lenne napi 30-45 perc mozgást bevezetni. Ezzel rengeteg feszültségtől meg lehet szaadulni. Ugyancsak javaslom a jógázás elkezdését, ez is jó szorongásoldó, emellett megelőzi a csontritkulást és a változó kori panaszokat is csökkenti!

    Dóra

  65. Timi says:

    JÓ napot kivánok! Nekem Új év óta szorongás és depresszió kerülget, és már egy pár hete lappangott bennem, nehezen kapok levegőt, és ürességet érzek magam körül! Változó a kedvem és szédülök, főleg este! Szedem a B vitamin komplexet, amitől kicsit jobban vagyok, de a szorongás, pánik még bennem van! Voltam EKG-n az is jó volt! Nem igazán ért stresszes élmény, hogy kiválthatta belőllem. Kicsit többet foglalkoztam magammal az utóbbi időben, nem voltam megelégedve magammal, de ez sem vittem túlzásban. Létezik hogy vitamin hiány okozza? Sok nescafet ittam naponta, illetve cigiztem, de már 5 napja azt sem iszom sem cigizek! Mit tegyek? köszönöm

    Válasz:

    A dohányzásról való hirtelen leszokás okozhat szorongásos testi tüneteket, így nem meglepő, ha egy kicsit átmenetileg rosszul/rosszabbul érzi magát. A karácsony és az évkezdet egyébként is megviseli az embert, mert ekkor akarva-akaratlanul számot vet az életével. Én egyelőre nem idegeskednék, folytassa a B vitamin szedését, ez nyugtató hatású. Emellett mozogjon többet, használja ki azt a néhány órát, ami napsütéssel telik. Öltözzön vidámabb színekbe, és engedje el az elégedetlenségét. Változtatni sosem késő, de csak úgy lehet eredményes, ha nem hurcolja magával a múlt terheit!

    Üdvözlettel
    Veress Dóra

  66. Suta says:

    Kedves Doktornő!
    19 éves vagyok, tavasszal pánikroham tört rám – addig nem is tudtuk, kihívták a szüleim a mentőket, mert azt hitték, agyvérzésem van… Persze én nagyon meg voltam ijedve, nem értettem, mi történik körülöttem, minden olyan gyorsan történt, csak nővéremtől tudtam meg, hogy mennyire ijesztő volt engem látni… Nem reagáltam, ha kérdeztek, görcsbe voltam rándulva, hevesen vert a szívem, kapkodtam a levegőt… Számomra hamar lement az egész, de állítólag másfél órán keresztül ilyen állapotban voltam.
    A háziorvosom beutalt egy pszichiáterhez, aki erős antidepresszánst és altatót iratott nekem fel, de anyám azonnal kidobatta a gyógyszereket, mihelyt megvettem őket… Közös megegyezéssel arra jutottunk, hogy keressünk fel egy pszichológust. Mivel én nagyon szorongós és bizalmatlan személyiség vagyok, csak egy terapeutához voltam hajlandó elmenni. A toxicológián ismertem meg – volt egy öngyilkossági kísérletem a pánikroham előtt úgy két évvel – és csak neki mertem megnyílni, mivel senki sem látogatott meg a kórházban. Most több, mint fél évig jártam a terapeutámhoz, de sajnos külföldre költözött egy évre… :(
    Viszont, ami a kérdésem lenne… Csináltuk ilyen relaxációt, de az egyik alkalommal nemcsak egy rétet kellett elképzelnem, hanem a gyerekkori énemet is. De feszült lettem, ingerült, abbahagytuk a relaxációt, de szorongásos roham jött rám. A terapeutám el sem engedett, amíg le nem nyugodtam.
    És most nagy gonddal küszködök. Hangokat hallucinálok, amik félelmet keltenek bennem, ill. többször megjelenik előttem a gyerekkori énem. Nem tudom, mit tegyek. Új terapeutához nem tudnék menni. De annyira el vagyok keseredve…többször felmerül bennem, hogy kárt tegyek magamban, mikor ezek a “dolgok” előjönnek, azt hiszem, talán nem is tudatosan… Senkinek nem merem elmondani, mert félek, hogy bolondnak tartanának. Köszönöm, ha megtisztel a válaszával! Nagy segítség lenne!
    Üdvözlettel: egy aggódó lány

    Válasz:
    Kedves Suta!

    Én azt gondolom, hogy ez most túlmutat egy “egyszerű” pánikrohamon vagy szorongásos betegségen! Ha hangokat hall, és öngyilkossági gondolatai vannak, akkor mindenképp orvosi segítségre van szüksége. Azt hiszem, ebben az esetben az édesanyja is ezt gondolná, így javaslom, hogy keressék fel a szakrendelőt újra!
    A gátlásosság és a visszahúzódás ebben az esetben az életében kerülhet! Nem szabad ilyesmivel játszani!

    Veress Dóra

    • Suta says:

      Kedves Dóra!

      Köszönöm szépen a választ. Habár a bátorságom nem jött meg…
      Fiatal vagyok még, nem akarom az életemet gyógyszerekkel tönkretenni. A pszichiáterem biztosan felírna valamit, de én úgy hiszem, hogy ezek a gyógyszerek többet ártanak, mint használnak. Így is olyan beteges vagyok – az 500-as Supralexet úgy szedem, mint más a cukorkát…
      Már annyi mindent próbálok magam tenni az ügy érdekében. Lassan magamat kezdem gyűlölni, amiért nem tudok egy kicsit is normálisabb lenni, kevésbé ilyen stresszes lenni… És őszintén mondom, én kezdek ebbe belefáradni. Évek óta tart ez nyomás, és nem fog elmúlni. Nem tudom, hogy így akarom-e leélni az életem… Azért köszönöm.

      Válasz:
      Kedves Suta!

      Az önmarcangolás csak árt a jobbulásnak! Fordítva kellene csinálni: kicsit szeresse és tisztelje magát azért, amiért ennyi mindent megtett saját magáért! Ha szereti önmagát, akkor sokkal elfogadóbb és megbocsájtóbb is, ami kell egy olyan helyzetben, amikor nehezen mennek a dolgok. A teher mindig nehéz, de sokkal könnyebb vinni, ha az ember közben jól érzi magát, vagy legalábbis nem panaszkodik. Az attitűd/hozzáállás megváltoztatása az egyik alaplépés a gyógyulás felé. Ha sikerül más szemüvegen keresztül nézni a valóságot, akkor nagyon sok minden könnyebbnek tűnik.

      Üdvözlettel
      Dóra

      • Suta says:

        Kedves Dóra!

        Lehet, hogy az a baj, hogy nem szeretem önmagam. De az ember mindig kritikus saját magával.
        Csak azért tudok ellenállni, hogy kárt tegyek magamban, mert nem akarok ezzel másokat megbántani. Különben már újra megtettem volna.
        A másik, hogy teljesen más embert látnak bennem az emberek, mint amit én látok. És emiatt össze vagyok zavarodva. Most mi igaz, amit ők állítanak, vagy amit én?
        Nekem eleinte fel sem tűnt, hogy a szorongás miatt vagyok ennyire gátlásos. Szüleim csak üvöltöttek velem, amiért nem voltam hajlandó lemenni a boltba, vagy átmenni valamiért a szomszédba. 11 évesen, amikor külföldön voltunk megkértek, hogy érdeklődjek meg valamit, de messze nem volt jó a nyelvtudásom, és ráadásul idegen helyen…nem ment. Emiatt megharagudtak, és az egész utazás alatt nem szóltak hozzám.
        12 voltam, amikor elkísértem apámmal a nővéremet a reptérre. Apám úgy akart megleckéztetni, hogy ott hagyott. Remélték, így megjön a bátorságom. Azt mondta, megy a kocsiért, és elhajtott. Se bérlet, se igazolvány, se telefon, semmi…És persze sose jártam előtte arra. Suliba meg be kellett érnem fél óra alatt, úgy hogy előtte haza kellett ugranom a táskámért (a belvárosba!)…
        És a mai napig bennem van a félelem…képtelen vagyok telefonon keresztül kommunikálni számomra kevésbé közeli ismerősökkel, nem merek panaszkodni a fizetésem miatt(ami 3-4 hónapokat késik), és még a fitness klubba is olyan nehezen tudtam bemenni(pedig elit hely, tipikus “mindent a vendégért”), mert félek szóba állni emberekkel. Legalább már odáig el tudok jutni, hogy rendeljek valamit a mekiből, de azt is csak a megszokás alapján, ha már egy krumplival vagy üdítővel többet kellene kérnem, összeomlanék…a barátaim kezdenek megharagudni rám, amiért minden találkozót és bulit lemondok, de egyszerűen képtelen vagyok kilépni itthonról…csak akkor megyek el, ha edzzek…nálam bizonytalanabb embert nem hordott hátán a Föld.

  67. chryss94 says:

    üdv!
    Szerdán voltam buliban és kicsit berúgtunk. Mikor indultunk volna hazafele, elszívtunk egy herbal füves cigit. Nagyon beütött. Már kettőt aludtam azóta és szinte megőrülök az utóhatásoktól. minden passzol rám, amit itt az oldalon olvastam. Nemtudom mi jelentene megoldást. Egy méregtelenítő kúra? Vagy szimplán csak várni kell, hogy elmúljon? Olvastam az interneten, hogy egy gyerek 4 hétig szenvedett ilyen panaszokkal. Pszichiátriára nem akarok menni, mert ott feleslegesen telenyomnak gyógyszerekkel, ami sokkal károsabb. Kérem mihamarább írjon!

    Válasz:
    Kedves Chryss!

    Pihenés, stresszmentesség, mozgás, egészséges táplálkozás, sok folyadék, rendezett életvitel. Ezekkel tudja meggyorsítani a tünetek elmúlását. Ha nagyon rosszul van, akkor keresse fel a háziorvosát és beszéljék meg, hogy nincs-e szükség egy alaposabb kivizsgálásra.

    Veress Dóra

  68. Molnár Zsoltné says:

    1.5 honap alatt 3 alkalommal volt rosszulétem.Forroságot éreztem elsö alkalommal eszméletvesztés pár másodpercre,majd kéz láb zsibbadás,halálfélem.2.Alkalommal munkahelyemen forgo jellegü szédülés,forroságérzet kéz lábzsibbadás,ami 3 orán át tartott.legutobb megint hasonlot éreztem de mikor jobban lettem felfordult a gyomrom is,RR:130/70 P124 volt.háziorvosom szerint pánikroham,elöször elhittem de utobbinál már nem.kardiologiánál nem találtak problémát,igy pajzsmirigy vizsgálatra küldtek.Nagyon félek,8 éve kezeltek xanaxot szedem rexetinnel,de akkor nem ilyen jellegü pánikromaim voltak.

    Válasz:
    Kedves Asszonyom!

    A pánikrohamok az évek alatt teljesen átalakulhatnak, nem szükségszerű, hogy ugyanolyan tünetekkel jarjanak. Elképzelhető, hogy a gyógyszeradagjának megváltoztatásával vagy új gyógyszerek felírásával megszüntethetők a panaszok. A forgó jellegű szédülés miatt indokolt lenne még egy neurológiai kivizsgálás is.

    Üdvözlettel
    Veress Dóra

  69. Adrienn says:

    Kedves Doktornő!
    Sajnos visszaeső pánikzavarral küszködök én is, ami azt jelenti, hogy “betegségem” 18évesen, 2002-ben kezdődött, továbbtanulási, családi és magánéleti gondok maitt. 2004-et írtunk mire diagnosztizáltak (minden szervi bajt kizárva), és Paroxatot szedtem innentől kezdve 6évig! Ebből az utolsó 4 évem teljes tünetmentességgel telt! Diploma után, 2010. decemberében tettem le végleg a gyógyszert. Úgy tűnik nem sokáig tartott a dolog sajnos, nyáron volt egy rohamom, és okt. végén mégegy, azóta pedig sajnos szinte minden nap… Tudni kell, hogy munkát sajnos nem találtam ez alatt az idő alatt, és családi gondjaim is ugyanúgy fennállnak. Kérdésem az lenne, hogy míg régebben teljesen normális vérnyomású voltam, csak gyors volt a pulzusom, addig mostanában minden este szorongok, és reggel nagyon jók az értékeim, este viszont a szisztolés érték van, hogy enyhén magas, persze a pulzusom is. Pszichiáteremet újra felkeresve először egy orbáncfű-kúrát ajánlott kipróbálásra, hátha attól szűnnek a tünetek. Nagyon félek tőle, hogy a vérnyomásommal gond van, pedig csakis este és akkor megy fel 140 körüli értékre, ha nagyon nagy szorongás van rajtam, és a 2. érték akkor is csak 70körüli. Ezt a szorongás okozza, és mit tehetnék, hogy elmúljon? Esetleg ez lehet túledzettség tünete is? Csak mert mindigis gyenge, tunya voltam, és 8hónapja nekiálltam folyamatosan tornázni, aminek segítségével, plussz lerakva az antidepresszánst meg is szabadultam a fölös 15kilómtól. Viszont mindenki szerint átestem a ló másik oldalára, mert sose hagytam már ki egy edzést se, pihenőnapot nem tartottam, és hajszoltam magam, volt, hogy 1,5órát tornázva! Mit tehetnék továbbá, hogy elkerüljem az újbóli gyógyszerszedést? Hiszen a pánik tüneteit megoldja, de a lelki gondjaimat sajnos nem…
    Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz:
    Kedves Adrienn!

    Én mindenben az arany középutat pártolom! MÁr csak azért is, mert a testi kimerültség, az ionhiány ugyanúgy okozhat pánikszerű rosszulléteket, mint az érzelmi és lelki kimerültség. A testi kimerültség rendezésére kicsit visszább kellene venni a napi edzésmennyiségből, de lehet nyugodtan folytanti a rendszeres mozgást. Emellett javaslok egy kis magnézium és kalciumpótlást, ezek is oldják a szorongást, és ezen keresztül a vérnyomást is rendezik. Az orbáncfű jó lehet, de kipróbálhat még B-vitamin komplexek szedését, esetleg a Sedatif PC-t.
    A vérnyomás emelkedése inkább szorongásos eredetűnek tűnik, mivel az alsó érték, ami az erek állapotára hívja fel a figyelmet, normális tartományban mozog!

    Veress Dóra

  70. Éva says:

    Kedves Doktornő!
    33 éves lány vagyok, Írországban élek lassan 6 éve. Elég stresszes munkahelyen dolgozom mióta itt élek, fuvarozócégnél vagyok tolmács/diszpécser. Ami egész napos pörgést jelent: 35 magyar sofőr az úton, 5 ír speditőr körülöttem az irodában, én meg középen. Az irodavezető kisfőnök borzasztó alak, arrogáns, ordibálós, mindig neki van igaza, még akkor is, ha téved (még akkor is, ha írásos bizonyítékom van a tévedésére). Azt hiszem, sportot űz abból, hogy mindenki előtt ledorongoljon, lekiabáljon engem.. A munkámat tökéletesen végzem, tudom hogy sokkal jobb vagyok bármelyik irodistánknál, de én “csak egy lány” vagyok a sok macsó férfiember között, 5 év alatt sem sikerült elérnem, hogy egyenrangúnak tekintsenek.

    Áprilisban, egy szörnyen kiborító (ordibálós) munkanap után égett/lángolt az arcom, irány az orvos, vérnyomás 173/109. Egy hét pihenő, béta blokkolót javasolt a doktor, mert kifejezetten szapora szívveréssel reagálok a “harci” helyzetekre. Nem mertem szedni, kerülöm a gyógyszereket.. Szeptemberben ugyanez történt, megint kiírt pár napra, valamint írt egy levelet a nagyfőnökömnek, hogy figyeljenek oda rám jobban, mert kifejezetten árt nekem az irodai ordítós/cirkuszolós légkör. (semmi nem változott azóta)
    Tegnap reggel percekkel munkakezdés után a kisfőnök megint ordítani kezdett velem oktalanul és jogtalanul. Lenyugodni kimentem a konyhába teát főzni, és közben olyan sírógörcs jött rám mint még soha életemben. A szívem majd kiugrott a helyéből, nem kaptam levegőt, remegett kezem-lábam, elzsibbadt mindkét kezemen a kis- és gyűrűsujjam. Majdnem elájultam, szerencsére leültem. És csak sírtam mint egy kisgyerek, kapkodtam a levegőt, szorongattam a mellkasomat és bámultam a remegő kezeimet. A nagyfőnök hazaküldött aznapra (hogy másnap menjek dolgozni megint).
    Hazamentem, majd orvoshoz, de csak helyettes volt, aki kiírt egy hétre, hogy pihenjek. Meg sem vizsgált, csak vérnyomást mért (140/87) azt mondta határeset. Sem gyógyszert, sem tanácsot nem kaptam, csak azt hogy keressek másik munkát.
    Munkahelyet váltani irtó nehéz, de látom, hogy ez lesz a megoldás.. Aggódom, mi lesz velem. Ha én mondok fel, nem vagyok segélyre jogosult (Írország). Hogy kapjak, ahhoz el kell hogy küldjenek, de ki sem fognak rúgni. Nálam sokkal képzettebb/jobb angoltudású lányok sem találnak munkát. Hazamenni nem szeretnék, családom ugyanez pepitában (mindig az öcsém volt a szebb/jobb/ügyesebb, én csak egy lány vagyok..)

    Amit leírtam vajon pánikroham volt? Néha napközben is szúr a szívem táján és zsibbad kezem-lábam. Aludni nagyon jól tudok, addig sem kell ébren lennem, színeseket, érzelemdús dolgokat álmodok. Legszívesebben fel sem kelnék reggelente..
    Lelkizős, önvizsgálós-marcangolós fajta vagyok, nem tudom, hogy hogy változzak meg. Folyton megfelelni vágyom, egy jó szóra, vállveregetésre csak, de soha senkitől nem kaptam dicséretet, csak kritikát. Pedig annyira igyekszem, de úgy érzem, nem vagyok elég jó senkinek. Barátaim itt nem nagyon vannak, a sok munka mellett nem találtam társaságot. Otthoni barátokkal nehezen tartom a kapcsolatot (régóta élek kint, eltávolodtunk egymástól)

    Párommal lassan 2 éve vagyunk együtt, őt a munkája másik városhoz köti, nem talált a környékemen munkát, pedig szeretnénk végre összeköltözni és összeházasodni. Nem merem őt terhelni a gondjaimmal, nem szeretném őt elveszíteni azzal, hogy folyton panaszkodom..

    Kérem bocsássa meg hosszúra nyúlt levelemet, kissé magam alatt vagyok. Köszönöm, hogy elolvasta, hálás volnék, ha írna pár sort válaszul.

    Tisztelettel,
    Éva

    Válasz:
    Kedves Éva!

    A panaszai egyértelműen a stressz és a szorongás rovására írhatók. A rosszulétét nem pánikrohamnak, inkább csak szorongásos rohamnak nevezném, de nem kellene megvárni, hogy komolyabban belebetegedjen ebbe az áldatlan helyzetbe. A kialakult helyzetért nem Ön a felelős, és valószínűleg a kollégái is elismerik a munkáját, és hálásak Önnek a fordításért és a segítségért, amit Öntől kapnak. Férfiak közt dolgozni nem mindig könnyű, nőként meg pláne nem egyszerű állni a sarat. De azt gondolom, a megoldást már Ön is látja! Másik munkahelyet kellene keresnie, lehetőleg a jelenlegi barátjához közelit. Ne legyen kishitű, régóta és jól csinálja már a dolgát, angolul is jól tud. Merjen bátran keresni, sikerrel fog járni! Kérdezze meg a mostani kollégáit, ismerőseit, barátait, nem tudnak-e valahol helyet magának! Lehet, hogy lesz olyan, aki maga is keres már új helyet és tud valahol valamit!

    Üdvözlettel
    Veress Dóra

    • Éva says:

      Kedves Doktornő!
      Köszönöm bátorító szavait, mostanra végre eljutottam addig, hogy összeszedve magamat döntő lépést tettem: felmondtam :) Remélem, sikerül hamar új munkát találnom.
      Nem akarom már az egészségemet kockáztatni mások (kollégák) kiállhatatlan viselkedése miatt. Elég volt, lépek. És megtettem! :)

      Nagyon köszönöm, hogy megerősített kedves szavaival, és beláttatta velem, mi az egyetlen megoldás számomra. Újrakezdem, tiszta lappal és emelt fővel.
      Köszönettel és tisztelettel,
      Éva, Írországból

  71. Lelkes Zsolt says:

    Már 3-szor találtak fejbe labdával futball közben. Az első alakalomnál állapítottak meg enyhe agyrázkodást. A 2. alkalomnál már a következő tüneteim voltak: előszőr nem láttam rendesen(káprázott a szemem, nem tudtam elolvasni semmit), aztán kézfejek elzsibbadását éreztem, majd ugy áreztem h. bedagad a nyelvem és nem tudtam beszélni. Tegnap újra kaptam egy kicsi rúgást a fejemre és a szemkáprázás és a kézfejzsibbadás újra előjött. Bevettem egy Xanaxot és így csitultak a tünetek. A közérzetem a mai nap se jó!
    Vmelyik nap kb. 1,5 órán keresztül voltam ébren (halálfélelmem volt).
    Ha egy kicsit beütöm a fejem( pl. szekrénybe) azonnal megijedek, de a tüneteim nem jönnek elő olyankor!Csak a félelem.

    Mi lehet a bajom? Hova fordulhatnék ezzel a problémával? Ez pánikbetegség lehet? 28 éves vagyok és nem szeretném így leélni az életem hogy örökké rettegek és mindig van nálam egy xanax.

    Válasz:
    Kedves Zsolt!
    KÉt lehetőséget látok: az egyik, hogy a fejére mért ütés miatt voltak a tünetei, vagyis volt egy enyhe agyrázkódása, a másik pedig, hogy az első ütés után elkezdett félni attól, hogy mi lesz, ha újra fejsérülése lesz, és ez alakult tovább szorongássá.
    A megoldás, hogy felkeres egy pszichológust és megtanul relaxálni, illetve elterelni a figyelmét a tüneteiről.

    Üdvözlettel:
    Veress Dóra

  72. Endi says:

    Kedves Doktornő!

    Voltam 2 éve pszichológusnál, azt mondta, hogy nem vagyok pánikbeteg, csak pánikszerű rohamaim vannak és ha az új munkahelyemre, ahová éppen akkor kerültem, mikor a pszichológusnál jártam, szóval, ha sikerül beilleszkednem, akkor ezek el fognak múlni. Tulajdonképpen nem sikerült beilleszkednem, úgy érzem, és múlnak a tünetek, mert egyre többször tudom őket leküzdeni. Általában szédülök és hányingerem van, ezen kívül kb. 10szer elmegyek wc-re, mielőtt el kell indulnom valahova, mert attól félek, hogy majd pisilnem kell… ezek nagyon kényelmetlen dolgok nekem. A szédüléstől nem tudok akkor koncentrálni a munkára, a hányingertől max. fél tányérig jutok az evésben… 2 éve az utcára alig tudtam kimenni, egyedül jutottam el odáig, hogy pl 1 hónapja egyedül utaztam el 200 km-re egy koncertre (ahová korábban szintén nem tudtam menni, mert a tömegtől is rosszul éreztem magam). Nagyon büszke voltam magamra, azt vettem észre, hogy mindig egyre könnyebb valami, minél többször próbálkozom. Az a helyzet, hogy nekem bonyolult a családi helyzetem és a pszichológus szerint is az egyedüllét miatt kezdődött ez nálam el, mert a családomra nem számíthattam, hogy gyerekkoromban is meghallgassanak. 12 évesen is volt már ilyen szédüléses tünetem, akkor még persze nem tudtuk, hogy van olyan, hogy pánikbetegség. Jelenleg 26 éves vagyok és egyedül élek. Van egy srác, akit már 2 és fél éve szeretek, de ő nem akar elköteleződni sem, ez is bonyolult. Tőle nem várhatok támogatást, de tulajdonképpen nem is akarok. Nem akarok egy valakihez kötődni, mert ha elveszíteném, csak kezdődne előlről a pánik. Tudom, hogy egyedül kell magamra találnom… Régebben sportoltam, de a térdkalácsom csúcsa széttört és már maximum csak futhatok, de ha futok is rendszeresen, engem ez nem kapcsol ki, nem segít abban, hogy elmúljon a pánik. Tulajdonképpen egyre jobban vagyok lassacskán, de mégis a hétköznapokban úgy érzem nem változik ez. Minden nap a munkahelyemen szédülök kicsit… enni nem tudok mások előtt, ha egyedül eszem, sokkal jobban megy, ha mások előtt, főleg a kollegáim előtt kell ennem, akkor már az első kanálnál erős hányingerem van. Eddig életemben mindenhová be tudtam illeszkedni, de a jelenlegi munkahelyemre úgy érzem nem megy. Ha hazamegyek, egyedül vagyok a lakásomban is. Azt szeretném kérdezni, hogy a Doktornő szerint segítene-e nekem, ha tartanék kutyát. Az a helyzet, hogy 1-2 hétig volt szerencsém egy kis kutyára vigyázni néha, és olyan jó érzés volt, hogy mennyire örül nekem valaki és meg lehetett ölelgetni… A héten is egy kiskutyát láttam a buszpályaudvaron és odamentem megsimogatni, és miután indultam tovább a munkába, akkor jutott eszembe, hogy hirtelen hogy eltűnt a fejemből a szédülés, amikor megláttam a kutyát… Arra gondoltam, hogy talán ez egy megoldás lenne, ha már az egyedüllét miatt van a pszichológus szerint is a pánikbetegségem. Sajnos a pszichológust nem tudom magamnak megengedni anyagilag, a pszichiáter pedig itt a városban úgy akart kezelni, mikor egyszer beutaltak hozzá, hogy olyan gyógyszert írt fel, ami hányingert okoz. Nem tudom mennyire figyelt, amikor azt mondtam neki, hogy hányinger a problémám… Ezek után többet nem is mentem hozzá… De nem is tudnék, hisz akkor hiányoznék a munkahelyemről, amit képtelenek a kollegáim elfogadni, ráadásul hivatásos is vagyok, ami megnehezít mindent… Köszönöm szépen a válaszát!

    Válasz:
    Kedves Endi!

    Én azt gondolom, hogy Ön nagyon jó úton jár! Lehet, hogy a mindnenapokban nem érzi a nagy előrelépést, de összességében ha már ki tud otthonról mozdulni és sok helyzetben legyőzte a félelmét, akkor büszke lehet magára! Minél többször gyakorol egy helyeztet, annál könnyebb lesz, mert megtanulja, hogy nem kell félni abban az adott szituációban. Ha megfigyeli, a szorongás egyre rövidebb ideig tart és egyre lanyhább tünetekkel, csak nem szabad elmenekülni abból az adott helyeztből.
    Kutyát tarthat, de semmi sem garantálja, hogy ettől tényleg elmúlnak a tünetei. A társ fontos, de jó lenne egy Önhoz illő fiatalembert találni, akire számíthat a mindennapi életben is. Az kutya szorongásoldó hatása szerintem inkább a figyelemelterelésben van. Ha nem magára, vagy a helyzet kellemetlenségére koncentrál, hanem más köti le a figyelmét, akkor nem jelentkeznek, vagy nem olyan intenzitással a tünetek. Én inkább ebben látom a megodás kulcsát!

    Veress Dóra

  73. Kinga says:

    Kedves Dóra!

    Nagyon szeretném ha segítenél nekem a betegségem tisztázásában, ugyanis már nagyon sokfajta orvosnál jártam…. 22éves vagyok, kb 2 éve kezdödtek a problémák:az elején még csak annyi volt hogy meg-megrog yantak a lábaim…ez azt jelenti hogykb 10-15 percig nem tudtam lábraállni.de nem mindig jött elő, csak egy bizonyos időközönként.(hozzáteszem elég zaklatott gyerekkorom volt).kb 1 éve elmentem a háziorvosomhoz, mert éreztem azt hogy a kezeim remegnek, izzadok, gyors a szívverésem….stb ezekkel a panaszokkal, és ő elküldött a pszichiáterhez. ott kaptam frontin-t de kb pár hónapra rá elhagytam mert észrevettem hogy nagyon agresszív voltam tőle, később kaptam ciprolexet, és rivotril-t mignem annyira sulyosodtak a tüneteim hogy kábult voltam alig tudtam beszélni és járni ugy néztem ki mint aki részeg…,a háziorvos beutalt a neurólogiára…azt mondták hogy scleosis multiplex….én is utána néztem és sok tünet megegyezett…de mikor bekerültem az mr-i gépbe nagyonféltem, rámjött az a “furcsa” félelmet keltő érzés…gyors szivverés remegés izzadás elsápadás….nem tudták értkelni az mr-t. fél évet kellett várnom arra hogy megtudjam mi bajom van…nagyon sok orvosnál voltam már hogy megállapítsák mi a baj. A háziorvos azt mondta hogy pánikbetegség a neurólogus meg azt hogy sclerosis multiplex.Majd késöbb kiderül hogy pánikbeteg vagyok…és ezek a “furcsa” rosszullétek a pánikrosszul létek….nem tudom kontrollálni de van még egy pár dolog amitől nagyon félek és akkor jönnek ki a fent elsorolt tünetek:sok embertől való félelem, akaratlanul elpirulok, félek a hangos zajtól, félek a nyilvánosan beszéléstől, a bezártságtól, és félek még az új dolgokat kipróbálni,amit még azelött soha nem próbáltam ki( pl: bangee jumping) most azt szeretném megtudni hogy ezek a fóbis félelmek kapcsolódnak-e a pánikbetegséghez vagy ez teljesen más? vagy ez már eleve a pánikbetegség? rivotrillal lehet csökkenteni a rosszullétek mennyiségét, és hogy miért van az hogy nem mindig jön rám hanem egy megadott időközönként pl: 2havonta 1x rosszul vagyok de az legalább jó2hétig tart, és utánna megint elmúlik? hála Istennek most jól érzem magam jelenleg…
    Nagyon szépen köszönöm a válaszát elöre is.
    Tisztelettel: Kinga

    Válasz:
    Kedves Kinga!

    Önnél sok minden keveredik!
    Egyszer van egy pánikbetegség, amit a hirtelen kialakuló, heves szívdobogással, izzadással, fulladással járó rosszullétek jellemeznek. Ezt tapasztalta meg az MRI készülékben.
    Aztán van egy szociális szorongás/fóbia, ami a társas és előadói helyzetekben megjelenő szorongást jelenti.
    A harmadik dolog az esetleges neurológiai probléma, ami még nincs teljesen lezárva sajnos, mivel nem sikerült MRI-t csinálni. Lehet, hogy semmi oka nincs emiatt aggódni, de az is lehet, hogy a későbbiekben újra meg kell próbálni megcsinálni azt a felvételt.
    A azorongásos panaszokra megoldást jelenthet a hangulatjavító és a szorongásoldó gyógyszer, de a legjobb az lenne, ha megtanulna valamilyen relaxációs módszert és felvenné a kapcsolatot egy kognitív terápiában jártas pszichoterapeutával, aki megtanítja Önt másképp gondolkodni ezekről a helyzetekről és eseményekről.

    Dóra

  74. Szabó László says:

    helo!Lassan több mint egy éve küzdök a szívdobbanásokkal!22éves vagyok aktivan focizó srác!Bármilyen helyzetekbenn képes vagyok magam be stresszelni,megilyedni és akkor jönnek ezek a bedobbanások plussz a höhullámok!!Házi orvos még tavaly magnéziumhiányra fogva haza küldött!utána egy két hétig jobb lett de azota sem multak el teljesen ezek a bedobbanások!Már télleg nem tudom hogy az adott helyzet hozza ki vagy csak spontán jön!Pánikbetegség lehet?:S Elöre is köszönöm válaszát!

    Válasz:
    Kedves László!
    NEm ártana egy alapos kardiológiai kivizsgálás (EKG, terheléses EKG), különös tekintettel, hogy aktívan sportol. Ha semmilyen kardiológiai probléma nincs, akkor nem kell aggódni a bedobbanások miatt, de javasolt lenne kalciumot, magnéziumot szedni rendszeresen, esetleg B-vitaminokat. Azon is el kellene gondolkozni, hogy hogyan lehet csökkenteni a felesleges idegeskedést!

    Dóra

  75. Kriszti says:

    Kedves doktornő!
    Az elmúlt hetekben minden nap érzem magamon ezeket a tüneteket, amik a pánikrohamra jellemzőek, kivéve az izzadást, azt még nem vettem észre magamon. Legtöbbször evés után érzem így magam, vagy egyetemi előadásokon, vagy például buszon…stb.
    ilyenkor úgy érzem,hogy mindjárt elájulok, vagy szívrohamom lesz. 20 éves vagyok.
    általában azzal próbálom nyugtatni magam, hogy ez csak pánikroham (mióta utánanéztem, és magamra ismertem a tünetekben), ilyenkor el is múlik viszonylag hamar, általában kb negyedóráig tart. Viszont másrészről mindig eszembe jut, hogy mi van ha csak nyugtatom magam de valójában tényleg szívroham előjele? Lehetséges ez hogy egy esetleges szívrohamnak hetekkel előtte tünetei legyenek? Azért is félek ettől, mert olvastam, hogy a bal kar fájdalma a szívrohamra utal, ezt is érzem, néha olyan érzésem van, hogyha például írok, hogy nem birom folytatni. És nem azért mert elfáradt a kezem, fogni is képes vagyok, nem remeg vagy ilyesmi, egyszerűen érzem hogy nem birom tovább fogni a tollat, írni, nézni a papírt, meg egyáltalán csak úgy ott maradni ahol épp vagyok. ilyenkor általában abbahagyom, úgy érzem hogy mindjárt leszédülök a székről, de aztán elkezdem magamban tudatosítani, hogy semmi baj, és el is múlik idővel, utána minden olyan, mintha mi se történt volna.
    Csak olyankor jött meg rám ez az érzés, amikor egyhelyben ültem vagy hosszabb ideig kellett egyhelyben állni. Ha ilyenkor felkelek és sétálok, jobb lesz, viszont ha ismét leülök, megállok, megint rossz lesz. Ez miért lehet így?

    Válasz:
    Kedves Kriszti!
    Én azt gondolom, hogy nem ártana egy alapos kivizsgálás. Nem hiszem, hogy szívinfarktusról van szó, de állhat a tünetek hátterében szívritmuszavar, vagy vérszegénység, esetleg pajzsmirigy betegség. Ezek néhány laborvizsgálattal, EKG és terheléses EKG vizsgálattal kizárhatóak. Ha mindne lelet negatív, akkor lehet a szorongásos rosszullétekre gyanakodni!
    Dóra

  76. Laura says:

    23.hetes kismama vagyok.Rivotrilt és Citagent szedtem a terhességem elött a pánikbetegségemre.A helyi ideggyógyász írta fel.Eleinte ki kellett tapasztalni az adagot,hogy mi a jó nekem,de amikor már eltaláltuk már egész jól voltam…pl:eljutottam odáig,hogy egyedül elmentem a boltba,a postára stb.,ami másnak természetes,de nekem ez nagy örömet okozott,hogy már nem “félek”!? Kb.a 16-17.hétig elég jól bírtam gyógyszer nélkül,végülis a Citagent abba kellett hagynom,a Rivotrilt (0.25mg)reggel és este szedhetem.Viszont pár hete kiújultak a félelmeim,sőt heti 4-5 alkalommal pánikrohamom,alvászavarom van.Nagyon féltem a babámat,nem tudom mit tegyek?Fura s egyben borzasztó gondolataim vannak!szinte folyamatos szorongásban élek…Párkapcsolatom jó,de sokat vagyok egyedül és olyankor többnyire rámtör a félelem.Aggódom,hogy koraszülésem lesz vagy valami baj lesz stb.érzem,hogy valami nincs rendben velem.Kérem próbáljon meg segíteni,tanácsot adni…Gyógynövény vagy gyógyszer?

    Válasz:
    Kedves Laura!
    Ha ennyire komolyak a tünetei, akkor azt javaslom, hogy kezdjen újra gyógyszert szedni. Az SSRI típusú szereket lehet a legkisebb kockázattal alkalmazni terhességben, ezeknek a legkisebb a magzatra kifejtett károsító hatása. A gyógyszerkönyvek szerint a Citagen szedését is folytathatja, csak majd a neonatológusok figyemét kell felhívni a gyógyszerszedésre, mivel néhány esetben megfigyeltek 1-2 napig tartó, átmeneti nyugtalanságot az újszülöttnél. Emellett egyébként szoptatni is lehet majd, mert ugyan kis mennyiségben bekerül az anyatejbe, de a babáknál nem tudták kimutatni a hatását.
    A gyógynövényeket azért nem javaslom, mert nem tudni pontosan hogyan hatnak, és terheseken sem tesztelték a hatásukat.
    Dóra

    • Laura says:

      Kedves Dóra! Nagyon szépen köszönöm,hogy válaszolt kérdéseimre,de még így is maradtak olyan dolgok amiket nem értek.Mi az az SSRI?Gondolom valaminek a röviditése….,lehetne egy kicsit bővebben? :-)
      Ki az a NEONATOLÓGUS? ,vagyis kit kell tájékoztatnom arról,hogy én gyógyszert szedtem a terhességem alatt?
      Egyébként beszéltem az orvosommal és a Citagen helyett a XANAX-ot írta fel.Pár napja szedem,úgy néz ki jobban vagyok :-) Tehát most reggel 0.5mg Xanax,este 0.25mg Rivotril,ez a napi adagom.Még mindig aggódom a babám miatt,nehogy káros hatást gyakoroljanak rá ezek a gyógyszerek…???Védőnőm azt javasolta inkább szedjem ezt a bébi adagot,mint folyamatos szorongástól szenvedjek.Ha jól érzem magam,a babám is jól van.-mondta-
      Várom válaszát! HÁLÁS KÖSZÖNET! Laura

      Válasz:
      Kedves Laura!

      Az SSRI egy csoportja a hangulatjavítóknak. Magyarul Szelektív Szerotonin Visszavétel Gátlóknak hívjuk őket, mert megakadályozzák az idegsejtek szerotonin felvételét, így növelik az idegsejtek közti térben ennek a hírvivő molekulának a mennyiségét, ami csökkenti a panaszokat.
      A neonatológus az újszülöttgyógyász, ő lesz ott a szülésnél a szülész mellett. Az utóbbi Önnel fog foglalkozni, az előbbi a babával. Neki kell szólni, hogy egy kicsit jobban figyeljenek oda a kicsire, amíg benn vannak a kórházban.
      A védőnővel értek egyet én is, inkább a gyógyszer, mint az állandó szorongás és rosszullétek. A babának nem tesz jót egy állandóan szorongó anya. Ugyan a gyógyszerek is okozhatnak problémákat, de ennek az előfordulási valószínűsége elenyésző a szedésével járó előnyökhöz képest.
      Üdvözlettel:
      Dóra

  77. Sz. Attila! says:

    Kedves Doktornő!

    Nálam kb. másfél éve kezdődött ez a betegség.Akkor tájt amikor megtudtam,hogy kisbabánk lesz.Minden tünetem megvolt amiket az oldalán olvastam.Persze százezer orvoshoz jártam de semmi szervi bajom nem volt.Hónapokig úgy éltem,hogy állandóan szédültem,azt hittem agydaganatom van és már teljesen kétségbe estem,Egyik ilyen rosszul létem után bevettem egy frontint (amit előtte is szedtem bár nem hittem,hogy pszichés oka lett volna) és jobban lettem.Akkor végre elhittem,hogy pszichiáterhez kell mennem.Nagyon kedves a Doktornőm de mivel nem magán így nem jut sok ideje rám.Írt fel Cipralexet amitől az első pár hétben jobban lettem de most ismét jobban szédülök és újra rosszul vagyok.A szexuális életem nulla,nem merek mert félek a “kudarctól”…A doktornőmnek elmeséltem aki felemelte a cipralexemet másfélre de nem merem szedni mert azt hiszem,hogy attól vagyok rosszul.Nem tudom mit kellene tennem,nekem nem megy egyedül lkeüzdeni önmagam.Nem járok nagyon társaságba és senkinek nem beszélek a betegségemről.Kérem segítsen,mit tegyek!!!!
    Köszönettel: Attila

    Válasz:
    Kedves Attila!

    Az első lépés, hogy elfogadja, hogy nem beteg! Nincs agyrákja és más súlyos betegsége sem! Egyetlen dolog történik, az agya téves riasztásokat küld, ezért van rosszul. Próbálja meg a Cipralexet emelt dózisban szedni, ha rosszabbul van tőle még néhány nap múltán is, akkor tényleg a gyógyszer okozza a tünetei rosszabbodását. Emellett el kellene kezdeni valamilyen stresszoldó, relaxációs technikát elsajátítani, és azt a lehető legmagasabb fokon begyakorolni. Erre akkor lesz szüksége, amikor megpróbál szembenézni a pánikrohamaival, ilyekor fogja tudni jól használni ezt a módszert. Amikor elkezdődik a pánikroham, akkor a begyakorolt módszert használva meg kell próbálni túlélni a nehéz perceket, és utána élni, mintha semmi sem történt volna. A betegsége a gondolataiban létezik, és így is zárja be magát, csak a félelem leküzdésével fogja tudni visszaszerezni a kontrollt az élete felett.
    Üdvözlettel:
    Dóra

  78. Tamás says:

    tiszteletem!

    23 éves vagyok és már legalább 5-6 éve szenvedek…. mindig azt figyelem hogy dobog a szívem, a szememet erősen összerántom de akaratlanul, néha olyan érzésem van mint ha álmodnák,gyakran szédülök, ráz a hideg, remegek, képes vagyok magamnak be beszélni betegségeket, este mikor lefekszem aludni át megy rajtam egy bizsergő érzés, volt olyan is többször, hogy nem bírtam megmozdulni az ágyban semmimet nem tudtam mozgatni! láttam magamkörül és hallottam mindent, meg gondolkodni is tudtam! valamikor bevörösödik a szemem, van hogy foltokat látok hol kéket hol pirosat hol pedig zöldet… valamikor nyagyon gyengén látok, szoktam nehez kapni levegőt,halál félelmeim vannak, néha olyan mintha kihagyna a szív verésem és hirtelen ver egy nagyot,elfehéredek… meg még sorolhatnám… már évek ota szenvedek ezekkel a dolgokkal! senkinek nem merem elmondani! minden nap többször is előjönnek! nagyon edurvult a helyzetem az évek alatt… próbállom magam kontrollálni de egyszerűen nem bírom!!! hideg zuhany szokott segíteni csak! mi lehet a bajom? pánik beteg vagyok?

    Válasz:
    Kedves Tamás!

    Megehetősen sokrétű panaszai vannak, melyek akár bele is férnének a pánikbetegség tünettanába. Azonban ezt csak akkor lehet kimondani, ha előtte jó alaposan kivizsgáltatja magát. El kellene mennie a háziorvoshoz és csináltatni egy labor- és vérképvizsgálatot, pajzsmirigyfunkciót, EKG-t, vérnyomás- és vércukormérést. Ha ezek semmi kórosat nem mutatnak, akkor lehet pánikbetegségben gondolkodni és felkeresni a legközelebbi pszichiátriai szakrendelést a további gyógyszeres vagy pszichoterápiás kezelés megbeszélésére.

    Minden jót kívánok!
    Dóra

  79. Ágnes says:

    Kedves Dóra!

    Meg szeretném kérdezni, hogy van-e bármilyen ismert szervi/fiziológiai háttere a pánikrohamoknak?
    Nem olvastam eddig sehol, hogy miért is tör rá az emberre, mi az oka?
    Én közel 8 éve küzdök ezzel a valamivel, jelenleg segítség nélkül még a szemetet sem tudom sokszor kivinni, nemhogy buszra ülni, sétálni, egyáltalán élni…
    Az alap problémám a forgó jellegű szédülés volt, amire Velaxint kaptam. Semmilyen más problémám nem volt, rengeteg orvosi vizsgálaton estem át, csak vészes vashiányt állapítottak meg, vasat kaptam vénásan, vérkép rendben, de a szédülés megmaradt, majd miután elkezdtem szedni a Velaxint rá pár hónap múlva jött a pánikroham is, erre Rivotrilt kaptam. Nagy nehezen, egyedül sikerült letennem a gyógyszereket, viszont megmaradt a szédülés és a pánikroham…, legalább antidepresszáns és szorongásoldó nélkül.
    Már közel 1,5 hónapja nem szedek gyógyszereket, viszont a hajam iszonyatosan hullik, továbbra is hízok(torna mellett), és ezek a rohamok egyre erősebbek és hosszabb ideig tartanak.
    Mennyi ideig tart ezen gyógyszerek kiürülése a szervezetből, sajnos a terapeutám erre nem tudta a választ, én pedig nem szeretném újra elkezdeni a gyógyszerek szedését.
    Üdvözlettel:
    Ágnes

    Válasz:
    Kedves Ágnes!

    Mindkét gyógyszer a vizelettel választódik ki és kb. 2 nap alatt távozik a szervezetből. Tehát ezek már nem hatnak, az eredeti állapot visszarendeződése pedig néhány hét alatt megtörténik.
    A pánikrohamoknak konkrét szervi oka nincs. Általában úgy alakulnak ki, hogy az agy egy ártalmatlan szituációt veszélyesnek minősít és meghőzza a vészharangot, vagyis üzenetet küld a mellékveséknek, hogy szabadítsanak fel adrenalint és ezzel készítsék fel a szervezetet a menekülésre vagy a támadásra. Ennek a jelei a fulladás, szapora szívverés, szédülés, félelemérzet, stb. Teljesen ártalmatlan reakció, csupán azért félelmetes, mert nyugalmi helyeztben, inadekvát módon jelentkezik. Bizonyos állapotokban, testi, szellemi és érzelmi kimerültség esetén gyakrabban fordulnak elő a rosszullétek.
    Fontos még tudni, hogy minál jobban fél a kialakulásától az ember, annál könnyebben jelentkezik, hiszen a félelem és az aggódás alapvetően megemeli a szorongási szintet, így már kevesebb adrenalin is elég a vérben a tünetek kiváltásához!

    Dóra

  80. Ágnes says:

    A fiam beteg, de nem tudjuk pontosan mi a baj. Már rengeteg kivizsgáláson voltunk, de nem jönnek rá sem a betegségre, sem a gyógyítására. Öt hónapja nem lát rendesen, illetve nagyon-nagyon gyengén lát. (addig éleslátású, egészséges fiú volt. Jelenleg 22 éves.) Voltunk koponya MRI-n, ami nem mutatott ki Scelóris Multiplex-et, szemészeten kezelték, ott felírták neki a Nootropilt, amit jelenleg is szed. Az ideggyógyász szerint ott nincs baj. De érdekes, hogy este lát olvasni, néha még a tv-ét is tudja nézni messziről is. Kocsit is tud vezetni, ha a barátokhoz megy. De ha munkába indul, már nem tud vezetni, mondván, hogy véletlenül elüt valakit. Nem tud átmenni a személyi osztályra, mert “nem látja”, hová kell menni.
    Azt szeretném kérdezni, hogy ez is pánikbetegség? És hogy mivel lehet kezelni, illetve hová vigyem, hogy végre rendbe jöjjön?
    Kérem a válaszukat:
    Egy kifáradt, bánattal teli édesanya kéri az Önök segítségét.
    Üdvözlettel:
    Ági

    Válasz:
    Kedves Agi!

    A tünetek ilyen hullámzó megjelenése és az, hogy stresszhelyzetben, illetve “nem-szeretem” körülmények közt jelentkezik, arra enged következtetni, hogy pszichés oka van. Annak idején Freud egyik első páciense volt hasonló helyzetben. Fiatal, huszonéves lány volt, Anna O-nak hívták és egyik napról a másikra megvakult. Hiába vizsgálták nem találtak semmit, míg ki nem derült, hogy a vakságát érzelmi konfliktus okozta, és amikor rendezték ezt az érzelmi helyzetet, akkor a vakság is elmúlt egyik napról a másikra.
    Én azt javaslom, hogy keressék fel a helyi pszichiátriai rendelőt is és beszéljék meg, hogy mit lehet tenni ilyen esetekben. Akár a gyógyszeres kezelés, akár a pszichoterápia megér egy próbát!

    Üdvözlettel
    Dóra

  81. Kiss Réka says:

    Kedved Doktornő!
    Elolvastam az előbbi tüneteket és azt hiszem pánikrohamom volt.Eddig sose történt ilyen velem és nagyon megijedtem, azt hittem ott helyben meghalok és az a baj hogy nem tudom magam megnyugtatni, elkezdek félni hogy többször előfordul majd. Még csak 16 éves vagyok és nagyon sokszor nem tudok elaludni. Lehet hogy azért volt pánikrohamom mert félek az elalvástól? És pszicholúgust fel kéne keresnem?
    Válaszát előre is köszönöm!

    Válasz:
    Kedves Réka!

    ha jól értem, az alvási probléma régebbi keletű, mint a pánikroham. Valószínűleg ez a kettő direkt módon nem áll összefüggésben egymással, inkább arról lehet szó, hogy mindkettőt ugyanaz az élethelyzet hívta elő. Ez az élethelyzet lehet (közeledő) iskolai stressz, családi konfliktus, párkapcsolati probléma, stb. A pszichológus is jó megodás, érdemes felkeresni egyet, illetve lehet relaxációs gyakorlatokat, meditációt végezni, jógázni, ezek is oldják a feszültséget.

  82. Árpád says:

    Kedves Doktornő!
    20 éves vagyok! Még nem tudtam leérettségizni, a sok problémám miatt az elmúlt évre 1 év halasztást kértem! Az iskola hamarosan kezdődik, átiratkoztam esti tagozatra, de mégis tele vagyok félelmekkel! Problémáim másfél-két éve kezdődtek! Az osztálytársaim sokat kötekedtek velem, pedig én nem bántottam őket. Először szédülgettem, lábaim megfeszültek, alig tudtam járni, volt hogy fura bizsergető, csiklandozó érzést éreztem a combomban és a lábamban, 2-szer össze is csuklottam, de eszméletvesztés nem volt. Az orvosok kivizsgálásokra küldtek, ahol több problémára is fény derült. MR-en agykamratágulatot állapítottak meg, melyre az orvosom azt mondta, hogy jó hogy kiderült, mert meg is halhattam volna! Nagyon megijedtem! Még sűrű a vérem is, voltam vércsapoláson. A szívgyógyász a mitrális billentyűmnél talált problémát, amire azt mondta, ne törődjek vele. Asztmától, allergiától és savasságtól is szenvedek. Miután ezeket megtudtam, és a szeretett nagyszüleim meghaltak, én olyan rosszul lettem, hogy kb. 4 hónapig alig tudtam lábra állni. Sokszor szédültem, bár alacsony vérnyomású is vagyok. Amikor kicsit megemelkedik a vérnyomásom(de még megfelelő értéken belül van), valamilyen hatásra, pl: öröm-bánat, váratlan szituációk, helyszínek miatt, én nagyon rosszul érzem magam. Ilyenkor elkezd zsibbadni a tarkóm, a fejem feszít, kába vagyok, néha a szívem hevesen dobog, elhomályosul a látásom, kissé elszorul a mellkasom. Voltam pszichiáternél, aki Welbutrin-t írt fel. Ritkultak a rosszulléteim, de még mindig elő-elő jönnek, és nagyon félek attól, már előre, hogy mi lesz velem az iskolában,félek a rosszullétektől, attól, hogy el tudom e így végezni az iskolát! Még a koncentrációm is romlott, nem tudok úgy tanulni mint régen. Még az sem nyugtatott meg hogy az 1 éves MR kontroll nem mutatott ki jelentősebb változást az előző MR-hez képest, így azt mondták, nem kell kezelni, nem kell sönt. Nagyon félek attól, hogy a rosszulléteim megakadályozzák, hogy a továbbiakban normális életet élhessek, lesz -e saját családom, munkám! Kérem a Doktornőt, hogy az említett problémáim figyelembe vételével adjon tanácsot, hogy mit tehetnék a javulás érdekében és hogy jó -e az a gyógyszer amit szedek, vagy esetleg van -e jobb is? Előre is köszönöm válaszát!

    Válasz:
    Kedves Árpád!
    Nagyon sok minden kavarog Önben, így szedjük szét ezeket a dolgokat. Külön-külön könnyebb megoldást találni rájuk, mint egyben!
    1. Az agyi kamratágulat 20 éves korban meglehetősen ritka, de senki sem tudja megmondanni, hogy mióta és miért áll fenn Önnél ez az állapot. Ha nem növekszik, akkor nem kell tőle különösebben tartani, nem kell az életét ennek alárendelve élni.
    2. Asztma, allergia. Sokan szenvednek a pollenszezonban hasonló tünetektől, ha fulladásos roham tör Önre próbáljon nyugott maradni és nem megijedni. Az allergia okozta tünetek gyógyszeresen é s az allergén kerülésével megszüntethetőek.
    3. Savasság. Szorongás is okozhatja, aminek kezelésével a panasz is megszűnik.
    4. Vérnyomásemelkedés miatti bizsergés. Ha a normál tartományon belül van ilyenkor a vérnyomása, akkor a panaszokat lehet csökkenteni rendszeres testmozgással. Napi fél-egy óra séta edzi az ereket és rugalmasabban reagálnak a vérnyomás hirtelen változására. Egyébként a stressz okozhatja ezt a tünetet is.
    5. Iskolától való félelem. Előzze meg a kellemetlen szituációkat, illetve legyen Ön is partner a viccelődésben. Ez tudom, hogy egy teljesen más attitűd, mint amit eddig gyakorolt, de érdemes lenne kipróbálnia. Most az esti képzésen eleve érettebb emberekkel fog összekerülni, mint egy átlag gimnáziumi osztályban, használja ezt ki. Kezdeményezzen kapcsolatot velük, beszélgessenek, próbáljon beilleszkedni, és akkor elmúlik a rossz érzése. Ha komolyabb segítségre van szüksége, akkor egy pszichológust is érdemes lenne felkeresni.
    6. A Wellbutrin jó szer, jóval kevesebb mellékhatása van, mint a többi készítménynek. Ha már érzi a hatását, akkor nem érdemes váltani.
    A normális élet, a család csak Önön múlik, semmilyen olyan dolog nincs az életében, ami megakadályozná ebben!

    Üdvözlettel
    Veress Dóra

  83. Kitti says:

    Kedves Doktornő!
    Két éve lett vége egy kapcsolatomnak, ami nagyon megviselt. Kezdetben a szakítás után voltak olyan hetek, hogy nem tudtam enni, egyszerűen nyelni is alig tudtam. Aztán végül túltettem magam ezen, és egy fél évre elmúlt ez a probléma. A baj csak az, hogy amióta ez történt velem, félek új kapcsolatba belemenni, már a gondolatától is rosszul leszek és ismét nem tudok enni, reggelente hányingerrel ébredek, alig tudok valamit lenyelni. Szeretnék új kapcsolatot, próbálkozom is, de mindig az lesz a vége, hogy az egészségem miatt inkább lemondok róla. Hogyan tudnám elterelni a gondolataimat erről a félelemről?
    Válaszát előre is köszönöm.

    Kitti

    Válasz:
    Kedves Kitti!

    Egy szakítás tulajdonképpen egy veszteség, amit meg kell gyászolni. Ez az idszak “normális” esetben fél év szokott lenni, ennyi idő alatt helyére kerülnek a dolgok. Próbálj úgy gondolni a múltbéli élményedre, mint tapasztalatra, amiből leszűrheted, hogy mit és hol rontottál el, milyen fiúval nem szabad legközelebb próbálkozni. A jövőre nézve a tanulságokat vidd magaddal és ne a félelmet. Ha még nem megy az új kapcsolat, akkor ne erőltesd. Újra vissza kell szerezni a bizalomra való képességet. Eljön annak is az ideje, amikor megtalálod azt az embert, akiben bízni tudsz!
    Másrészről a gyakorlás csökkenti a szorongásos tüneteket. Minél többször mész át egy bizonyos félelemkeltő helyzeten, annál rutinosabb leszel, és elmúlik a félelmed, mivel tudod, hogy meg tudod oldani. Magyarra fordítva keress barátokat, járj velük moziba, szórakozni, gyakorold a szociális kapcsolattartást és jobban fogod érezni magad idővel.
    Ha nem múlik a probléma, keres fel egy pszichológust, aki segíteni tud leküzdeni ezt a fajta félelmet!

    Dóra

  84. Kocsár Éva says:

    Üdvözlöm! Sajnos én is évek óta szenvedek a szédüléstől,főleg ha valahova elmegyek.Ilyenkor bepánikolok,felmegy a vérnyomásom és kimegy belőlem az erő. Jelenleg egy hete már annyira eluralkodott rajtam ,hogy még a mosdót is messze érzem.Nem birok elmenni az orvoshoz sem.Inkább szenvedek. Van amikor jobb az állapotom,de a félelem mindig bennem van.Egy-egy szem frontint bevettem az átsegitett,de már az sem segit.Sok éve egy orvos Anaframint irt ki most azt kerestem meg ,nem tudom az segitene?Ehhez hozzátartozik az hogy már a válásunk 3 éve zajlik,zaklatott életem van.Szeretném ha minél hamarabb kapnák bővebb választ.56 éves nő vagyok.

    Válasz:
    Kedves Éva!

    Bocsánat, hogy késve válaszolok! Azt gondolom, a helyzetéről, hogy ez az a szituáció, amikor segítséget kell kérni és minden erejét összeszedve el kell menni a helyi pszichiátriai rendelőbe. Felesleges kínlódni, magától nem vagy csak átmenetileg lesz jobb! Az Anafranil helyett vannak ma már sokkal jobb szerek, kevesebb mellékhatással, ne kezdjen öngyógyszerezésbe! Kevés, jól beállított gyógyszerrel jobban fogja érezni magát és szembe tud nézni a problémákkal. Ha már nyugodtabb lesz az élete, akkor majd abbahagyja a gyógyszerszedést!

    Veress Dóra

  85. Böbe says:

    Kedves Doktornő!

    Előzetesen annyi, hogy 36 éves vagyok és kb. 4 éve járok pszichoterápiára egy pszichiáterhez, alvási problémával. Nem tudok elaludni gyógyszerek nélkül. Nagyon hosszú időnek tartom a 4 évet és nem tudom egyáltalán ennek vége lesz-e egyszer. Időközben már többször gyógyszert váltottunk, mert egy idő után hatástalanok a szerek, az adagot emelni pedig nem akarom, de ez egy ördögi kör.
    1 hete belekeveredtem valami vírusos (hasmenéses) járványba, azóta nem tudok enni és teljesen enervált vagyok. Ami ijesztő, hogy a betegség óta – ahogy a fenti cikkben olvasom – erős pánikjaim vannak – ez idáig nem fordult velem elő. A vezető tünet a szívdobogás, remegés és a gombóc a torokban – de az normális, hogy a nehéz nyelés és a gombócérzés folyamatosan megmaradjon? Nem szűnik, és attól szorongok, hogy megfulladok, nem kapok levegőt. Persze ettől éber marad a figyelmem és a torkomra koncentrálok.
    Ma látott egy orvos és mondtam neki a torkomat, meg akart vizsgálni, de nem bírom elviselni, hogy a pálcikával lenyomják a nyelvem, kvázi elkezdtem öklendezni. Nagyon szégyenlem magam….mondjuk ezt a vizsgálatot soha nem bírtam elviselni. Be is van gyulladva krónikusan a torkom, de ez gondolom a gombóc érzés nem ettől van. Közben állandóan figyelem magam, kényszeredetten nyelek, hogy megnézzem képes vagyok-e még nyelni…kész őrület. Letöltöttem az ajándék könyvet is, de ha a légzésemre figyelek, az megint rossz érzést vált ki belőlem. Mi ez az egész és mi a megoldás?
    Nagyon szeretném letenni a gyógyszereket is, de van rá egyáltalán esély? Bele fáradtam az évek óta tartó terápiába is, úgy érzem, nem haladunk sehova és egy rakás pénzem erre megy rá. Úgy gondoltam megpróbálok kineziológustól segítséget kérni.
    Köszönöm a segítségét!

    Válasz:
    Kedves Böbe!

    Ha a nehéz nyelés és a gombócérzés folyamatosan fennáll, akkor csak meg kellene csináltatni azt a torokvizsgálatot, akármilyen kellemetlen is. A fül-orr-gégészeten már hozzá vannak szokva, hogy sokan öklendeznek, így nem fognak furcsán nézni. Azért lenne jó túlesni ezen a kivizsgáláson, mert lehet a tünetek mögött garattályog vagy pajzsmirigybetegség is. Jobb ezt tisztázni! Amíg nincs a tünetek sezrvi eredete kizárva, addig nem lehet azt mondani, hogy szorongás okozza a tüneteket.

    Ha a 4 éve tartó pszichoterápia nem segít, akkor vagy másik terapeutát kell keresni, vagy más módszert. A kineziológiát érdemes kipróbálni, sok jó dolgot hallottam már róla. Ha nem jön be, még mindig lehet tovább keresgélni!

    Veress Dóra

  86. Béla says:

    Kedves Doktornő!

    Pánikbetegségemre Rivotrilt kaptam. Amikor előre tudom, hogy “nehéz dolgom” lesz, akkor egy felet beveszek ( Tárgyalás, utazás, stb.) Használ, de minimum fél óra kell. Ami aggaszt, az az, hogy már többször rám jött a roham, rosszullét, félelem, szívdobogás, remegés olyankor is, amikor végképp semmi okom nem volt rá. Például egy boltban. Napi rutin. Most már ettől is rettegnem kell? Köszönöm a válaszát. Béla

    Válasz:
    Kedves Béla!
    A pánikbetegség a legnagyobb átalakulóművész. A tünteti is váltogatja és az előfordulási helyeit is. Ez utóbbi esetében arról van szó, hogy a pánik egy teljesen indokolatlan helyzetben, ok nélkül kialakuló félelmi reakció, éppen ezért nem is helyhez kötött. Önnek nincs oka félni a munkahelyén, és a boltban sem. Az agya megtréfálja, ennyi az egész.
    Éppen ezért bárhol előfordulhat rosszullét, de nem szabad emiatt korlátoznia önmagát. Ha bezárkózik, ha nem megy el otthonról, ha visszautasít programokat csak azért, mert fél a rosszulléttől, akkor megadja magát a félelemnek, és soha nem lesz vége, illetve egyre több helyen lesz rosszul.
    Üdvözlettel
    Veress Dóra

  87. Anita says:

    Egyszer éjszaka arra keltem,hogy fulladok,izzadok,dobog a szívem és meghalok.Gyógyszerérzékenység állt a háttérbe állítólag,de mivel én mindig bemesélek magamnak mindent arra állt rá az agyam hogy pánikbeteg vagyok.Mostanában sokszor feszül a mellkasom és megijedek, hogy jön a roham.Sokszor érzem,hogy szúr a mellkasom,hogy dobog a szivem,de mivel lehet hogy csak bemesélem magamnak a betegséget,rosszul teszem,mert minden apró kis fájdalomra azt hiszem,hogy pánik lesz és félelmet generálok,pedig a gyógyszerérzékenység -vagy pánikroham,ki tudja melyik lehetett több,mint 2 hónapja volt.Amit a gyógyszerérzékenység válott ki,teljesen más volt,hirtelen és heves és nem tudtam kezelni. Ezek a fájdalmak amik most vannak,hogy fáj a mellkasom meg nehézlégzés, meg szívdobogás ez is hirtelen jön,de nem rohamszerűen és sokáig fennáll és azt érzem közben,hogy majd elmúlik, de félek hogy roham lesz belőle, sajnos lehet tényleg bemesélem.Lehet hogy nem pánik,teljesen normális jelenség csak túl sokat foglalkozok magammal és én generálom a pánikot, mert észre vettem hogy ilyenkor megilyedek és egyből a roham jut eszembe.Nekem nincs halálfélelmem a tünetek közben,csak magától a betegségtől félek nagyon,hogy ne legyek korlátozva illetve ne szedjek gyógyszert és boldgog legyek.Ön szerint ez pánikbetegség vagy csak lazítani kellene és szrongok?Hozzáteszem,egy 5 éves párkapcsolaton,államvizsgán és stresszes időszakon vagyok túl halálesettel új munkahellyel.

    Üdv:

    ANITA

    Válasz:
    Kedves Anita,
    A két hónappal ezelőtti rosszullétet sok minden okozhatta, még gyógyszerérzékenység is. Nem kell vele foglalkozni, csak annyit jegyezzen meg belőle, hogy a “gyanúsított” gyógyszert nem szabad újra szedni.
    A néha tapaszalt mellkasi fájdalmat érdemes lenne kivizsgáltatni (labor, vérnyomás, EKG), és ha ezek negatívak, akkor valamilyen stresszoldási technikát kellene tanulni/csinálni. Ez lehet sport, barátokkal való találkozás, aktív pihenés, vagy meditáció, jóga, légzőgyakorlatok. Mindegy mit választ, de azt ne csinálja, amit most csinál! Ez szigorúan tilos! Ha fél, és retteg a pániktól, akkor egyre több furcsaságot fog magán megtapasztalni, ami csak fokozza a félelmét, és egyszer tényleg bekövetkezik, amitől retteg! Onnantől kezdve pedig nincs megállás!
    Veress Dóra

  88. Veronika says:

    Kedves Segítő!
    A múlt héten kezdtem a 4. gyógyszeres terápiámat( 30 éves vagyok)most éppen Valdoxan-t írtak fel,pedig már 3/4 éve gyógyszer és tünetmentes voltam..
    Sok kudarc ért az elmúlt hónapokban,azt hittem hogy megtanultam kezelni a nehézségeket,de az előjött elég durva rosszulléteim..hát nem ezt mutatják…
    Ettől függetlenül pozitív és bizakodó vagyok,csak már elszoktam attól hogy kell kezelni a ,rohamokat” :(
    Olvasom a kommenteket ,sokan vagyunk,tudnál ajánlani autogén tréningeket vagy bármit ami hasznos lehet a számomra?
    Köszönöm!
    Üdvözlettel: Verus

    Válasz:
    Kedves Verus!
    A gyógyszer csak félmegoldás, amíg hat, addig véd, utána már nem. Meggyógyítani vele nem lehet a pánikbetegséget, csak elnyomni a tüneteket. Ha ki akarsz gyógyulni a pánikból, akkor a testi, lelki és szellemi kimerültséget kell elősdlegesen kezelned, és növelni kellene a szervezeted tartalékait. Ha ez megvan, akkor ritkábban alakul ki a szorongásos roham. Ha mégis jelentkezne újra a rosszullét, akkor lehet használni a relaxációs technikákat, amiknek segítségével csökkenteni lehet a tünetek intenzitását. A továbbiakban igyekszem minél több ilyenről írni, de ha a neten szétnézel, akkor nagyon sok jó anyagot találsz. Általában helyi újságokban is szoktak hírdetni ilyen tanfolyamokat, oda is lehet jelentkezni! Az, hogy melyik módszert válsaztod, csak rajtad múlik, a neked legmegfelelőbbet kell megtalálni, azt, amivel azonosulni tudsz. Ha unod a meditációt, akkor próbáld ki a jógát. Ha vizuális típus vagy, akkor inkább a vizualizációt válaszd! Ha csoportosan jobb szeretsz gyakorolni, akkor keress csoportfoglalkozásokat! A megoldás benned van!

  89. viviyu says:

    Üdvözlöm!

    Sajnos én már 2 éve küzdök a szorongással. Leginkább olyan helyzetekben jön rám amikor fontos emberrel tárgyalok vagy éppen tömegközlekedésen megyek. Nagyon kellemetlen és sokszor úgy jövök ki a rohamból, hogy bebeszélem magamnak, hogy nincs semmi bajom. Sokszor szoktam gondolni arra, hogy nem-e valamilyen betegségem van, mivel orvoshoz nem merek elmenni. Tehát nagy félelmem van a komoly betegségektől, pedig soha nem voltam súlyos beteg.
    Szeretném már ha vége lenne ennek a szenvedésnek, mert sokszor elég nehéz kimenni az utcára is, attól félek, hogy összeesek valahol és senki nem segít majd.

    Válasz:
    Kedves Viviyu!
    A módszere tökéletes, márcsak azért is, mert tényleg nincs semmi baja! Ezeket az öngyőzködéseket egyébként bátorító önközléseknek nevezzük, és olyan mondatokat értünk alatta, amikkel az ember megnyugtatja magát, Ezeket a mondatokat otthon meg lehet szerkeszteni, be lehet gyakorolni, össze lehet kötni relaxációval, és amikor éles helyzetben elismétli őket, akkor a mondattal együtt automatikusan jön a megnyugvás is. A bátorító önközlés lehetőleg mindig pozitív állítás legyen, ne tartalmazzon negatív tartalmú kifejezést, és jelen időben legyen megfogalmazva!
    Üdvözlettel
    Veress Dóra

    • Évi says:

      Kedves Viviyu! Csodálattal olvasom, hogy “ki tud jönni” a rohamokból. Nekem még soha nem sikerült. Visítani tudnék a rosszulléttől ilyenkor. Már megpróbáltam mindent. Nyugtatgattam magam, hogy semmi bajom, számoltam, légzéstechnikákat alkalmaztam, telefonáltam, hogy beszéljek, beszéljek, rovom a köröket, ha lehetséges egy-egy ilyen helyzetben. Autóban, buszon a legrémesebb. Hó végén állásinterjúra megyek, az út hosszú lesz, utána több órás tesztelés. Pedig úgy néz ki, hogy jó állás lenne, úgyhogy a topon kell lennem. Mi lesz velem, ha már indulásnál 90 lesz a pulzusom, elkezdek remegni, leizzadok, meg fázom, a szívem kiesik a helyéről. Tudom, hogy nem kéne már most ezen stresszelnem, de aki már átélt ilyet, az nem veszi könnyen. Tudtok valami olyan terápiát, technikát, gyógymódot, vitamint, tablettát, csodát… bármit, amivel túlélem pár hét múlva ezt? Sőt talán még sikerülhet is megkapnom az állást. Esélyem van rá, talán már csak ezen múlik.

      Köszönöm a segítséget előre is. Évi

  90. K. says:

    Tisztelt doktornő!

    Több mint 10 évig voltam marihuana függő,de sikerült leszoknom 3 éve.Azért szoktam le,mert rám jött ez az “elvesztem a kontrollt,megőrülök roham” amit a háziorvos idegösszeomlásnak diagnosztizált és beküldött a pszichiátriára.Ott nem törődtek velem,csak olyan erős gyógyszereket kaptam amiktől azt se tudtam hogy hívnak.A Lényeg hogy sikerült leszoknom,és utána jól is éreztem magam.Sokat jártam emberek közé,és vidékre is.Kb 2-3 hónapra rá rám jött az utcán egy pánikroham,ezért hazajöttem,mert itt érzem magam biztonságban.Ez azóta is így van és ne merek elmenni itthonról messzire hosszabb időre mert félek hogy újra rám jön ez a roham.Idén is voltam már 1 hetet a pszichiátrián,de ott nem figyelnek rám,csak egy Neurotop nevű gyógyszert adtak amit azóta is szedek naponta 2x,de nem érzem a hatását.Dolgoznom kellene,és emberek közé járnom.Azóta nem jött rám roham,hanem az az igazi problémám hogy félek attól hogy egyszer megint rosszul leszek.Ez több éve tart,és nem merek elmenni itthonról:((Tudom hogy ha elkezdeném akkor valószínű menne a dolog,mert csak a rossz emlékek miatt nem merek kimozdulni,de szeretném tudni hogy mik az első lépések amiket meg kell tennem…
    Azt elfelejtettem mondani,hogy ez pánik,hanem inkább szorongás,ami itthon nem jelentkezik,vagy csak nagyon enyhén…ha lefoglalom magam akkor egyáltalán nem,de senki nem tudja folyamatosan minden pillanatában lefoglalni magát:/
    Előre is köszönöm a válaszát…
    Üdvözlettel: K.

    Válasz:
    Kedves K.!
    A marihuána alattomos kis jószág. Van, akit ellazít és olyan is, akinek magzavarja az idegrendszerét és szorongást okoz. A szorongás meg a marihuánánál is alattomosabb, mert teljesen elhatalmasodik az áldozaton, és nem ereszti.
    A szorongásos betegségekben szenvedők általában azt veszik észre, hogy vannak olyan helyek, ahol védettek a tünetektől. Ezt biztonsági zónának nevezzük. Az Ön esetében ez az otthon, itt nem vagy csak gyengébben érzi a szorongást. a védettség érzése azonban csak illúzió. Mi más otthon, mint az utcán? alapvetően semmi, csak annyi, hogy eldöntötte fejben, hogy otthon biztonságos, odakinn meg veszélyes. És ennyi elég is ahhoz, hogy otthon ne történjen semmi rossz, kimenni viszont rettegjen.
    A megoldás az, hogy felvértezi magát a lehető legtöbb bátorsággal és begyakorol valamilyen szorongásoldó technikát, ezután pedig elmegy otthonról. Nem lesz könnyű, valószínűleg szorongani is fog, de emlékeztesse magát, hogy nem árthat magának az érzés, minden rendben lesz. Ha jelentkezik a szorongás, akkor vegye elő a relaxációs módszerét és folytassa az útját!
    Sok sikert!
    Veress Dóra

  91. Katalin says:

    Kedves Doktornő!
    Egy éve januárban kezdődtek a problémáim, kértem egy EKG vizsgálatot (egyébként egy budapesti kórház intenzív osztályán dolgozom), mire a kolleganő a vizsgálat után kérdezte, hogy mióta ilyen a szivem, ezt az EKG-t még ma mutassam meg egy orvosnak. No alig találtam fel az osztályomra, olyan ideges lettem az EKG hallatán.Az osztályon megkértem az egyik nővért, hogy mérjen egy vérnyomást, ami akkor természetesen már 210/120 Hgmm volt, rengeteg gyógyszert adtak, és fél délelőtt egyfolytában tekert a szivem, gyorsan vert, de monitorra tettek és mondták, hogy szerencsére sinusban vagyok.
    Még aznap beállítottak vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre (Tritace, Nebilet és Xanax).
    A vérnyomásra való gyógyszereket rendesen szedem, de a Xanaxot csak egyszer-egyszer vettem be, nem rendszeresen és állandósult szinte egy olyan érzés, hogy napjában többször hallottam a szívdobogásomat a bal fülemben és ez valahogy idegesített.
    Két hónappal ezelőtt egy szombat este hirtelen olyan érzésem támadt, hogy én reggel elfelejtettem bevenni a gyógyszereimet, amitől szerintem pánikba estem és nagyon megilyedtem, megmértem a vérnyomásom ami 191/147 Hgmm volt, a szives majd kiugrott, olyan gyorsan vert. Rögtön bevettem egy Xanaxot, amitől aztán megnyugodtam.
    A kezelőorvosomnak mondtam mindezt, aki közölte, hogy szerinte hasznos lenne, ha elmennék megtanulni a jógalégzést és a meditációt, valamint egy pszichológussal sem ártana elbeszélgetnem.
    Most már 2 hónapja szedem a Xanaxot R:1/2, D:1/2 E: 5 mg, azóta
    nem érzem a szívdobogást a fülemben, azaz, csak nagyon ritkán!
    Közben csináltattam egy Szív UH-ot is és közölte a doktornő, hogy teljesen egészséges a szívem, meszesedés nincs, nyugodjak meg.
    Most inkább az aggaszt, hogy majd szépen gyógyszerfüggő leszek, mert sajnos rengeteg gondom, problémám van, (9 banki adósság, házvásárlásra svájci frankos hitel,a többi személyi kölcsönök, melyeket a férjem többszöri munkanélkülisége miatt voltam kénytelen felvenni!)mindez 2016-ban fog letelni!

    Köszönettel: Katalin

    Válasz:
    Kedves Katalin,
    Elnézést a késedelmes válaszért. Írásából úgy veszem ki, hogy a vérnyomás kiugrások hátterében elsősorban a szorongás áll, ezért is hat a Xanax. A szedett mennyiség nem olyan sok, hogy ne lehetne abbahagyni, ha úgy gondolja, ez még nagyon messze van a gyógyszerfüggőségtől! Mivel tüneteit a feszültség és az anyagi nehézségek okozzák, ezért valóban hatásos lehet minden olyan módszer, amivel meg tud szabadulni a stressztől. Ez lehet jóga, meditáció, sport, bármi, ami Önhöz közel áll. Jó lehet egy pszichológussal is beszélni, de ő az anyagi gondokat megoldani nem tudja, csak a nehézségekel való szembenézésben tud segíteni.

    Üdvözlettel
    Veress Dóra

  92. Major Irén says:

    Kedves DoktorNő!
    Én már írtam neked ugyan választ nem kaptam,de nekem is pánik tüneteim vannak az utobbi 3 hónapban,leszoktam a dohányzásról.
    Émelyeg a gyomrom és szédülök mintha hullámozna velem a balaton.
    Alvászavarral kezdödött,amire kaptam imnovanne 7,5 mg elaltatót.
    Amiről majd probálok leszokni most.
    Ezeket a relaxacios tanfolyamokat hol lehet megtalálni,és tényleg segítenek?
    Jógára kezdtem járni.
    Várom válaszát köszönöm.

    • veressd says:

      Szia,
      Válaszoltam az előző kommented végén! :)
      A relaxáció segít csökkenteni a tünetek erősségét, illetve ritkábban fordulnak elő a szorongásos rohamok. Megszűntetni a “betegséget” ezekkel nem mindig lehet, de sokkal könnyebb elviselni.
      Relaxációt (légzőgyakorlatok, izomrelaxáció, autogén térning) általában pszichológusok tanítanak a magánrendelésükön vagy az interneten lehet utánanézni, hogy hozzátok közel lehet-e tanulni valakitől ilyesmit. A jóga nagyon jó, mert teljesen átmozgat, lenyújtja a stressztől feszülő izomzatot és ezéltal oldja a stresszt is! Ha lehetőséged van rá, járj rendsezresen heteken belül érezni fogod, hogy jobb az állóképességed, a tartásod, energikusabb vagy és jobban érzed magad!
      Hajrá!

  93. Zsuzsanna says:

    Nem tudom mi van velem,de sokszor szurkal a mellkasom,es olyan furcsan erzem magam.Hevesen dobog a szivem,es a nyakamon erzem ahogy luktet.A mellkasomnal a csontjaimat is olyan furcsan erzem.A fejboromon mintha maszkalna valami.A labam sokszor nem tudom hova tenni ,mert sohogyan sem jo.Bizsergest erzek benne.A talpamban olyan mintha az ideg mozogna.
    A szememmel pedig az a gond,hogy egyik oldalra nezek akkor olyan soteten latok ,mint mikor bevan borulva az eg ,a masik oldalra nezek ott meg szep tisztan latok.Mi lehet ez?Varom a hozzaszolasokat,akik hasonlo tuneteket tapasztalnak magukon.Vajon mi lehet ez?

    Válasz:
    Kedves Zsuzsanna!
    A leírás alapján elképzelhető, hogy ez szorongásos rosszullét, mivel nagyon szerteágazóak a tünetek. Még a látásprobléma is belefér ebbe, de azért érdemes lenne egy szemészeti vizsgálatot megcsináltatni, ha másért nem, az önmegnyugtatásért!
    Dóri

    • Zsuzsanna says:

      Tisztelt Dori!
      Koszonom a valaszodat,
      Megfogadom tanacsoadat es elmegyek a
      szemeszetre.
      Hasonlo problemakkal kuzdesz te is?
      Szep napot kivanok neked.Zsuzsa

      Válasz:
      Én is szorongok, de nem úgy v. amiatt, mint te. Viszont már láttam sok hasonlót, és innen tudom, hogy mire kell figyelni!
      legyen neked is jó napod!

    • viviyu says:

      Üdvözlöm!

      Nekem is szokott a szorngási tünet közben ilyesmi történni, hogy egy foltot látok a szememben, mint ha a napba néztem volna. Nekem tényleg mindig az segít ha valami másra elkezdek gondolni vagy bebeszélni magamnak, hogy minden rendben.
      Anyukám szokta mondani, hogy ha valaki rosszul lesz annak nincs ideje azon gondolkodni, hogy fáj, miért fáj meg ha erős szívdobogást érzek akkor azt, hogy “még szerencse, hogy dobog”, mert akkor lenne baj ha nem :)
      Én ezekkel a szavakkal nyugtatom magam és ajánlom mindenkinek!

  94. Róbert says:

    Úgy gondolom, talán pánikrohamom lehetett a múlt éjjel és ma kora délután. A fent felsorolt tunetekbol tapasztaltam tobbet is: szédulés, zsibbadás és nyomás a bal oldalamon, heves szivdobogás, légszomj, hányinger, hohullám, késobb remegés és hidegrázás. Bár szerencsére nem tudom, milyen a szívinfarktus, de úgy éreztem, ez most az lehet. 41 éves férfi vagyok, fizikai munkás, és az utóbbi 6-7 hónapban egymás után jottek a tragédiák és nehéz helyzetek az életemben. Lehet ennek koze a tapasztalt tunetekhez?
    Válaszát elore is koszonom.
    Róbert

    Válasz:
    Kedves Róbert,
    Bizony, hogy lehet! A sorozatos lelki megterhelés kimeríti a tartalékokat, és ilyenkor jönnek a szorongásos tünetek. Sok esetben nem is közvetlenül a trauma után, hanem olyankor, amikor már éppen megnyugodna, a dolgok elkezdenének visszaállni a helyes kerékvágásba. Ennek az lehet a magyarázata, hogy amíg baj van, addig a sezrvezet jobban összekapja magát, jobban figyel, viszont ahogy elkezd megnyugodni és elengedni magát, a szorongásos tünetek azonnal felütik a fejüket.
    Ilyenkor nem kell megijedni, meg kell próbálni újra feltölteni a tartalékokat, pihenni, relaxálni, olyan dolgokat csinálni, amik pihentetik és kikapcsolják (családi programok, mozi, olvasás, horgászás), oldják a feszültséget (sport, kirándulás).
    Üdvözlettel:
    Veress Dóra

  95. Gyöngyi says:

    Pánikrohamom volt? Egyik percről a másikra nagyon megijedtem. Nem tudtam mitől egyszerűen csak azt hittem rögtön meghalok. Barátomhoz szaladtam és elkezdtem kaparni a mellkasát, és mondtam neki, hogy félek, ezután hánytam. Alig bírtak lenyugtatni, miután sikerült semmi bajom nem volt. Ez előfordulhat többször is? Érdemes orvoshoz fordulnom vele? 17 éves vagyok egyébként.. átlagos kamasz, semmi extrém problémával. Tennem kéne valamit, vagy esetleg ez egyszeri volt és nem kell aggódnom?

    Válasz:
    Kedves Gyöngyi!

    Igen, elképzelhető, hogy ez egy pánikroham volt és az is megeshet, hogy többször is elő fog fordulni. Ez utóbbit persze nem lehet előre biztosan megmondani.
    A legfontosabb, hogy ne ijedj meg tőle, akármilyen borzasztó érzés volt is. Ha megijedsz, és állandóan vizsgálgatod magad, hogy nincs-e valami baj veled, vagy elkezded kerülni azokat a helyeket, ahol előjöhet még egyszer, akkor szinte biztosan meg fog ismétlődni! Nézz szembe vele, tudatosítsd magadban, hogy nem vagy beteg és nem árthat neked ez az indokolatlan félelem! Neked kell irányítanod! Ez az egyetlen esélyed, hogy legyőzd a pánikot!
    Veress Dóra

  96. Müller Szilvia says:

    nekem minden nap szédülésem van fejfájás néha hányinger és mindig attol félek hogy rosszul lesszek és elkezd szaporán verni a szivem és mégjobban szédülök és a szemeiet dörszölöm!! hiába megyek a háziorvosomhoz mindig csak azt mondja hogy ne idegeskedjek!! mi lehet a bajom?? kérem segitsenek köszönöm 1 késtségbeesett anyuka

    Válasz:
    Kedves Szilvia,
    Ha legközelebb mész a háziorvoshoz, akkor legalább egy EKG-t, vérnyomás- és vércukormérést érdemes lenne csináltatni, hogy kiderüljön, hogy nincs semmi testi betegség a tünetek mögött. Lehet, hogy egy nagyobb kivizsgálást is érdemes lenne megejteni, csak a biztonság kedvéért. Ha bebizonyosodik, hogy nincs baj, akkor lehet szorongásra és/vagy pánikra gondolni, ilyen esetben érdemes felkeresni egy pszichológust vagy beiratkozni egy olyan tanfolyamra, ahol stresszkezelési módszereket, autogén tréninget lehet tanulni. Ha a gyógyszerekben jobban hiszel, akkor a pszichiátriára kell elmenni, oda nem kell beutaló.
    Üdvözlettel

Szólj hozzá te is!

Switch to our mobile site